Kecskeméti testamentumok IV. 1821–1848 - Forrásközlemények 8. (Kecskemét, 2004)

TESTAMENTUMOK

1- ször. Lelkemet az Istennek ajánlom, testemet pedig a földnek, amelyből vétetett, és hogy az az anyaszentegyház szokása szerént a temetőhelyre minden pompa nélkül vitettessen. 2- szor. Szükséges feljegyeztetnem. Hogy vagyon örökös földem a Csődörben, mintegy 30, vagyis harminc jugerum Pintér Mihály és Borsodi János szomszédságiban. 3- szor. Vagyon 1 leányom, Klára Rab Istvánné, és egy onokám, Csík Sándor, néhai Rozália leányom, Csík József feleségének elmaradott árvája. Ezen feljebb írt földemről tehát közöttük ily rendelést teszek, hogy: 4- szer. Mivel én hozzám oly idegenséggel viseltetik az én nevezett Klára leányom, hogy engem 26-dik esztendős gyámolatlan özvegységemben idegen házhoz egy idegennek gondviselésére nem terheilett bízni (aki engem utolsó órámig támogatni és táplálni kíván), ennek t. i. a 10-dik tizedben Soós Imrének, Antal Mihály és Kopardi András szomszédságában lévő gyámoly dajkámnak 150 váltóforintokat minden kifogás nélkül lefizetni egyaránt nevezett Csík Sándor onokámmal tartoznak. 5- ször. Ezen földemnek felét ily környülállásokban most azonnal zálogba adom nevezett Pintér Mihály kert szomszédomnak contractus mellett, kinek egész földet kezén hagyni kívánom, felét t. i. zálogba, felét pedig dézmáért, mivel 22 esztendők olta véle mindenkor megegyeztem, engem megcsalni nem kívánt. 6- szor. Adom tehát értésekre Klára leányomnak és Sándor onokámnak, hogy halálom után feléhez ezen földnek jussuk lészen az én rendelésem szerént minden fizetés nélkül, a másik feléhez pedig, ha zálogi pénzt letehetik, úgy juthatnak, előkérvén Pintér Mihálytól az igazság levelét. 7- szer. A három catholicus templomokban szentmisék kiszolgáltatásira 50 forintokat rendelek. 8- szor. Ezen végső állapotomban levő dajkámnak, úgymint Soós Imre feleségének hagyom holmi hitván ágybelim, ládám és almárjomom. Végtére ezen végső rendelésem előttem minekutána szórúl-szóra felolvastatott, mindeneket helybehagyván, saját kezem keresztvonásával és két emberséges tanúknak aláírásával bizonyítom. Költ Ketskeméten, die 14. Februarii 1823. Kovács Klára keze + vonása. Mi előttünk S. Tóth József m. k. Antal István m. k. Én előttem bíróiképpen kiküldetett polgár Kún István m. p. Az utolsó oldalon azonos írással: Kováts Klára P. Kováts István özvegyének végső rendelése. Praesentum die I3-a Februarii 1823. sub nro. diarii 415. Más írással: No. diarii 602. publicatum est 1823. 24. Maii. Eltérő írással a következő jelzetek találhatók: No. 22. 1823., Fasc. l-o 1823. Kétlapos irat, eredeti.