Kecskeméti testamentumok IV. 1821–1848 - Forrásközlemények 8. (Kecskemét, 2004)

ÖSSZEFOGLALÓ

ÖSSZEFOGLALÓ Kecskeméten a rendi társadalom utolsó két évszázadából számottevő történelmi forrás maradt ránk. Ezek között találhatók a város levéltárában összegyűjtött végrendeletek, amelyek értékeit a helytörténészek eddig csak ritkán kamatoztattak. Pedig az életükről számadást készítő, illetve az esetek többségében az élettől éppen búcsúzó személyek eredményeikről, gondjaikról és utódaikkal kapcsolatos reményeikről egyaránt vallanak. Kevés olyan leíró történelmi forrást találunk, amely egy város, illetve mezőváros egész közösségéről több évszázadot áthidalóan annyira sokrétű és annyira tárgyilagos ismereteket nyújtana mint a testamentumok. Ezekben ismételten felvillannak az akkor még rendkívül színes hitélettel, az alig hihető vallási türelemmel, az országos és helyi jogi szokásokkal, a gazdálkodás különféle ágazataival, a demográfiával, a lakáskultúrával, az életmód egyéb területeivel, a közművelődéssel, a építészettel, a városrendezéssel, a közegészségüggyel, a társadalom rétegződésével, a különféle termelőeszközök és vagyonvagyontárgyak felhalmozásával stb. kapcsolatos vallomások, adatok hosszú sora. Külön értéke a végrendeleteknek, hogy csaknem kivétel nélkül a valóságot tükrözik, állításaikat szinte fenntartás nélkül elfogadhatjuk. Kecskemét 1655-1848 közötti történelméből immár négy kötetben kb. másfél ezer végrendelet teljes szövege áll az érdeklődők rendelkezésére. Érthetően ezen egyetlen forrás alapján nem lehet árnyalt és teljes képet megrajzolni a város életének egyetlen területéről sem, azt viszont joggal állíthatjuk, hogy aki ezeket átlapozza, az egy jól áttekinthető mozaikképet állíthat össze, amely több irányú kutatásra, további érdeklődésre ösztönöz. A jelzett csaknem két évszázad a város történelmén belül több, egymástól jól elkülönülő fejlődési szakaszt fog át. Teljességgel érthető, hogy a testamentumok külső megjelenése és szerkezete, megfogalmazása és tartalma igen nagy változásokon ment át. Az első végrendeletek tucatjait írásra alig alkalmas, fizikai munkától elnehezült kezek vetették papírra. Ezek igen tömörek, csaknem leltárszerűek. A XIX. századból viszont már színes és izgalmas családtörténetnek is felfogható, illetve jogi szempontból igen választékos és igényes munkák sorát kapja kézbe a tisztelt olvasó. Külön értéke, érdekessége e másfél ezer iratnak, hogy nemcsak az ország legnagyobb mezővárosának országosan és nemzetközileg is híressé váló családjairól, személyeiről, hanem a helyi társadalom meghatározó, vagy legalábbis kisebb közösségek életét befolyásoló személyekről is igen fontos adatokat találunk. Rajtuk kívül több tucat olyan ősi kecskeméti családról valló testamentum lelhető e négy kötetben, amelyek a XVII. századtól napjainkig e településnek nemcsak lakói, hanem jelentős formálói is voltak.