Kecskeméti testamentumok IV. 1821–1848 - Forrásközlemények 8. (Kecskemét, 2004)

TESTAMENTUMOK

Minekelőtte azonban az itten előlszámlált s rész szerént osztályban jutott, rész szerént pedig magam által szereztetett vagyonaimrúl végső rendelésemet voltaképpen elkezdeném, megjegyzem azt is, hogy minekutána János fiamat mindennemű vagyonaimbúl, t. i. fekvő jószágokbúi elválásakor akkori lakó­házamat jó és tökéletes állapotban általadván, Városföldi földembül 100, azaz száz zsák alá való földet adtam által, Páhin szinte 100, azaz egyszáz zsák zálogos földet bocsájtottam kezére, melyeket haláláig használt is. Ezen földek eránt az akaratom t. i. a Városföldi föld eránt, hogy abbúl 20, azaz húsz zsákot két leány onokáim részekre kiszakasztatván, a többi 80 zsákokon három férfi onokáim osztozzanak egyaránt. A Páhi zálogos föld eránt pedig azt rendelem, hogy ezt onokáim a magok között törént osztály szerént mind­addig bírják, méglen az illető földesuraság által, eltelvén a zálogos esztendők, ki nem váltatna. Akkor pedig az ezen földért visszafizetendő zálogos summa 3 férfi onokáim, úgy István és Sándor fiaim között három egyenlő részre osztasson fel. Valamint István fiam mostani birtokában lévő Monostori föl­dem eránt is (de egyedül a Páhi föld kiváltása esetére) az az meghatározott akaratom, hogy az is István, János fiam 3 férfi gyermekei és Sándor fiaim között három egyenlő részekre osztasson fel (kiadván pedig már Sándor fiam részét) István fiam egyedül csak két részt használjon. Adtam annak utána szinte Jánosnak az úgynevezett Rácz temetőn kívül néhai édesatyámrúl maradott ősi pásztábúl álló szőlőt, nem különben az Alpári árendás földemet minden hozzá tartozandó és jó állapotban helyheztetett ta­nyai épületekkel kezére bocsájtottam. Az ingó vagyonaimbúl pedig nevezete­sen juhokbúl, mint ez naplókönyvem mutatja, négyszázharminchét, azaz 437 darabokat, nyolc jármos ökröket, egy vasas szekérrel, vontatólánccal, két ekét vasakkal és hozzá tartozandó eszközökkel, két csatlóláncokat, szekérkötő kötelekkel. Marhát 57, azaz ötvenhét darabokat, a heverő, vagyis méneses lovakbúi 16, azaz tizenhat, a maglósertésekből pedig 15 darabokat még 1810­k esztendei ősszel, Demeter tájban. Mindezeket pedig oly móddal adtam és adom, hogy senki gyermekeim közül maradékai ellen keresetet soha ne for­málhasson. Jutván még kinek kinek illendőképpen az ősiekbül bőven. Ezen rendelésemet tehát már most csak négy élő gyermekeim között vagyis inkább 3 élő és néhai Végh Pálné Julianna örökösei között teszem, amint következik. 1-er. Vélem lakó Fekete István főstrázsamester fiamnak hagyom a mostani lakóházamnak azt a részét, melyet legelsőben építettem. A Gréber féle fundu­son levő házamat pedig testálom Julianna Végh Pálné örököseinek és Zuzsanna Szekeres Pálné leányomnak egyaránt örökös jussal az azon házhoz tartozandó fundussal együtt. István fiamra nézve azon feltétellel, hogy a ré­szére hagyott házam, valamint elholt János fiam örökösei birtokában lévő há­zam is hitelesen megbecsültetvén, amennyivel az én lakóházam János fiam örökösei házoknál többre becsültetne, azon felül haladó summát István fiam tartozzon Julianna leányom örökösei és Zsuzsanna leányomnak két egyenlő részben kifizetni. Sándor fiamnak pedig maradjon azon ház, amelyben lakik minden teher nélkül, sőt még mivel ezen ház János fiam örökösei házoknál

Next

/
Oldalképek
Tartalom