Kecskeméti testamentumok III. 1782–1820 - Forrásközlemények 7. (Kecskemét, 2004)

TESTAMENTUMOK

BANÓ JÁNOS FŐBÍRÓ TESTAMENTUMA 1799. július 4. Az eloszthatatlan tellyes Szentháromságnak nevében. Amen ! Én, alábbis megírt Banó János most privilégiait Ketskemet városnak főbírája, ámbátor azon nyavalyámban, mellyel a felséges Úr Isteniül meglátogattam, néminemű képpen könnyebbülést tapasztalnék is, minthogy mindazonáltal a következések bizonytalanok volnának, de tanácsosnak és illendőnek is ítélném, hogy jókorán addig, míglen mind testi, mind pediglen elmebeli tökélletességekkel birok, házamat, a succesorim közt könnyen megtörténhető ízetlenségeknek eltávoztatása végett elrendeljem, és jól elintézett karban hadjam. Melyhez képest kívántam végső akaratomat ekképpen, amint következik, feljegyeztetni és aláírásommal is megerősíteni. Házamat, malmomat, szőlőmet, kertföldemet, melyek közül az egyik a Sz. Lőrinczi puszta mellett Józsa János, a másik pedig a Szegedi út mentiben néhai Ferentzi Gergely úr successori földöknek szomszédságokban helyheztetik, juhaimat, lovaimat és minden névvel nevezendő ingó és ingatlan javaimat nemes Ferentzy Erzsébet kedves hitestársamnak, akivel 37 esztendőknek elforgása alatt minden megelégedő nyugodalommal csendesen és istenesen házassági életben éltem, hagyom és rendelem, s őtet örökösömnek vallom, úgy mindazonáltal, hogy mindaddig, míglen a felséges Úr Isten ez életben meg fogja tartani, azokbúl özvegyi állapotjában tisztességesen éljen, és minthogy gazdaságomnak jövedelmét tisztességes élelme ki nem meríti, ami abbúl megmarad, passivum adósságaimnak lerovására, mint eddig is vélem munkás volt, fordítsa. És mivel minden javaimról való szabad dispositio, valamint a maga allaturájárúl is szabad akaratjában fognak maradni, az az végső kívánságom, nevezett kedves hitestársamnál, hogy az rendelésit oly móddal igyekezzen intézni, hogy az valamelyik fiamnak vagy leányomnak sértődésével ne essen. Melyhez képest gyermekeimnek legfőbb céljok légyen az édesannyokhoz minden tisztelettel viseltetni, és annak szeretetit megnyerni. Antal, János, Julianna és Judit gyermekeimnek pedig (midőn reájok végső atyai áldásomat kiterjeszteném, és őket a felséges Mindenhatónak kegyelmes és gondoskodó kezei alá bíznám,) az édesannyokhoz való tiszteletet, az egymáshoz való kölcsönös szeretetet ajánlom, és atyaiképpen parancsolom. Ne vegyék sérelmesnek azt, hogy holtommal azonnal javaimnak birtokába nem bocsájtom, mivel ebben legfőbb célom és okom az, hogy édesannyok özvegységében sorsához képest tisztességes állapotban maradjon, és általa javaimnak jövedelmébül adósságaim is (amint fellyebb említettem) lerovattassanak, következésképpen idő jártával gyermekeim javaimban minden teher nélkül léphessnek. Azonban végtére: Hajadon leányomnak, Juditnak tisztességes és szemes (sic!) [nemes?] nevelésit, ógy illő kiházasítását az édesannyára mint a természettől is adatott gondviselőjére támasztom.