Kecskeméti testamentumok III. 1782–1820 - Forrásközlemények 7. (Kecskemét, 2004)

TESTAMENTUMOK

[Más írással történt feljegyzés a szöveg alatt:] Közönségesíttetett: Mártii 31. 1853. (!) Az utolsó oldalon azonos írással: Relatum die 7-a Septembris 1792. Tubák Gergely testamentoma. Eltérő írással a következő jelzetek találhatók: Fasc. 1. No. 34. 1792., No. 652., Nro. 40. Kétlapos irat, eredeti. 63. ÖZVEGY SZELEI ISTVÁNNÉ SZAKMÁRI ERZSÉBET TESTAMENTUMA 1793. január 23. Én, alább is írt Szakmári Erzsébet, néhai Szelei István uramnak özvegye az Úr Istentől súlyos betegséggel meglátogattatván, azon ingó és ingatlan javaimból, melyeket boldogult férjemmel együtt szerzettem, és rész szerént testvér nénémnek férjéről, Kis György sógoromról testamentom által reám szállott, úgymint 135 forint, 4 paszta szőlő és egyéb házbéli igasság, mindenekről, jóllehet én máskülönben tehettem volna rendelést a törvények értelméhez képest, mindazonáltal Szent György napkor múlt esztendeje 6 férfi gyermekeimmel atyafiságosan úgy egyeztem meg, nevezetesen a házból, mely közüttünk becsültetett 750 forintra, abbúl jutott volna 105 forint, de ki nem vettem, a juhok árából 212 forint, ökrökbül 75 forint, egy kocsis ló, a szőlőkből kétannyi mint egy egy fiúnak, úgymint 125 út, a marhák árából 302 forint, sertésekből 4, és holmi házhoz és szőlőhöz tartozó eszközök. Ezen atyafiságosan elvett javakról teszek következendő rendelést. 1- o. Mivel Imre fiam 4 esztendeig katona volt, és az osztályunkkor idehaza nem lehetett, az osztályunkat pedig a városházához be nem adtuk, azért mint legkisebb fiamnak hagyom a fönt említett házbeli jussomat István fiammal együtt, ki legyen kormányozója. Mihály és László fiaimat fizessék ki köztünk atyafiságosan már lett becsű szerént, és ha testvérjeik közül valamelyiket kifizették, azt is tartozzanak megadni. 2- 0. A több előlszámlált javaimat is hagyom Imre és István fiaimnak úgy, hogy tisztességesen holtom után tartozzanak eltakarítani, és rólam megemlékezni. 3- 0. Anna leányomat tisztességesen kiházasítottuk, özvegységemben és betegségemben sem jött felém, mindezekért nem érdemelne semmit is, mindazonáltal, hogy anyai szeretetemet hozzá megmutassam, valamint atyafiságos osztályunkkor megmondottam hat fiaimnak, hogy egyik egyik adjon neki hat forintot, most is úgy rendelem, mivel ő reájuk nézve lágyan vettem ki jussomat, hogy egyik egyik adjon neki 6 forintot, in summa 36 forintot hattam. 4- e Ami kevés ruhám és ágyam vagyon, az is légyen Imre és Istvén fiaimé. Mely utolsó akaratom szóról szóra előttem elolvastatván, minden punctumaiban helybenhagytam, és kívánom is, hogy megmásolhatatlanul állandóképpen megmaradjon. Költ Ketskeméten, die 23-a Januarii. 1793.