Kecskeméti testamentumok III. 1782–1820 - Forrásközlemények 7. (Kecskemét, 2004)

TESTAMENTUMOK

Én megnevezett dolgokat Orbán Sámuel uram hüségibe ajánlván, akaratomat így jelentem: Semmit egyebet az őkegyelme halála után leányitól nem kívánok, hanem a nemes városnak azon boltját, melyben eddig az őkegyelme számára árulgattam, hogy mégis holtig légyen miből tengetnem magamat, a 170 forint tehetségemnek ötvené hajoljon a boltnak és egyéb kalmársághoz tartozó készületeknek árába, a többit akkori érdemük szerént limitálandó ruháimból és egyéb akaratom szerént választandó házi vagy más akármi portékából adják ki. Ezen kérésemet Orbán Sámuel uram helyiben hagyta oly formán: ha egy esztendeig sem élnénk együtt, mert úgy ámbár semmit a magamén kívül nem kapnék, mégsem lehetne panaszolkodnom, holott az én kedvemért tejendő házassági és egyéb költségek mostani tehetségében nevezetes csorbát okoznak, de ha esztendőnél tovább és mennél tovább élünk, erre nézve a maga kis tehetségének az idők szerént vagy feljebb mehető vagy alább szállható, vagy egy állapotban maradható mivoltához képest három dolgokat tett, szabad választásul élőmbe. 1. Akár hozott, akár nem hozott, mivel a leányok úgy tartják, hogy az ő édesannyuk háromszáz tallért, azaz 450 R. forintot vitt Orbán Sámuel uram házához, tehát öszvekelésünktől számlálván, esztendő és egy nap múlva, ha őkegyelme halála történvén, az fognák kívánni leányi, hogy mindenik a maga száz tallér anyai jussát először külön külön kivegye, én is ezen inventárium szerént a magam 170 R. forintomat kiveszem. Ha pedig ők közrebocsátják a magukét, és is közrebocsátom az enyimet, és mindeneknek negyede, azaz négy kalánnak egyike enyim, hárma övék lészen. 2. Mivel ollyan emberek is találtatnak, akik azzal tartják: Szegődött bér osztott konc; jobb a megállított bizonyos kicsiny, bár akármely kevés légyen, mint a szerencséből várandó bizonytalan nagy, rendelt ő kegyelmet számomra a magam tulajdon 170 R. forintra menő tehetségemen kívül első esztendőre ugyan száz, de azon túl csak öt öt esztendő múlva fizetendő második és harmadik száz forintot, azaz minden esztendőre húszat, ha tudniillik megmutathatom azt, hogy legalább is húsz forinttal az őkegyelme mostani tehetségét esztendőnként feljebbvittem. 3. Mivel a kereskedésnek sorsa ezen világon majd minden dolgok felett legbizonytalanabb, és szint oly könnyen mehet ember fel mint alá. Ha a szerencse oly csudálatosan találna szolgálni, hogy mind az őkegyelme tehetségének negyed részét, mind más egyéb gondolatokat kevésre becsülnék, megengedi Orbán Sámuel uram, hogy valamennyivel az őkegyelme mostani állapotyát szorgalmaskodásom által feljebb emelhetem, annak nem fele, hanem kétharmada enyim legyen. Példának okáért tegyük fel, mivel az nem lehetetlen, hogy még elélünk tíz esztendeig, és nyerünk azalatt háromezer forintot. Holott az őkegyelme tehetsége mind az enyimmel együtt gondolva is nem halad meg kétezer forintot, tehát akkor ezen calculus szerént jutna az őkegyelme egyik egyik leányának ezer, énnekem pedig magamnak különösen kétezer forintom. Én mindezeket a három punktumokat megvizsgálván, amelyiket idővel legalkalmasabbnak ítélni fogom, akármelyiken való megnyugvásra és szabad akaratom szerént való elválasztásra magamat az alól megírt érdemes bizonysá-