Kecskeméti testamentumok III. 1782–1820 - Forrásközlemények 7. (Kecskemét, 2004)

TESTAMENTUMOK

mes lovas seregében második kapitány, Hona Gömöri Mihályné, Kirisztina nemes Halasi Mátyásné, és Eszter nemes Kováts Györgyné. Allaturája mondám volt 500 forint, melyekbül háromszáz forintok az előbbeni Fodor-házamban investáltattak. Ezeken kívül harmincegy magyar juhok, melyeknek párját 1787-dik esztendőben, amidőn a magyar juhokat birkákra váltottam, 5 Rhenes forintokon eladván, bevettem érettek 77 forintokat, 30 krajcárokat. Mely summát néhai Szekeres Ilonáiul született említett öt gyermekeim között fölosztván, mindeniknek jussára jönnek 115 forintok, 30 krajcárok, öszvességgel pedig 577 forintok, 30 krajcárok. 3- szor. Hogy midőn ezelőtt 20 esztendőkkel, mostani kedves feleségemet, néhai boldog emlékezésit idősb Szabó Márton úrnak, néhai nemes Fay Mária nagyasszonytúl született Julianna leányát, mint már ekkor néhai halasi ifjabb Herpai Mihály úr özvegyét elvettem, az első férjérül reá és két neveletlen Mihály és Julis árváira maradott javak valának, úgymint Tajó nevezetű kun pusztában egy darab föld, és 200 juhok, mely két rendbeli javaktul öszvekötve fizetődött 130 ft. árenda. Hanem minekutána az árvákat taníttatván, illendőképpen felneveltük, és Julist 1806-dikban ifj. Banó Lászlóhoz férhez is attuk, édesannyuk magának semmit meg nem tartván, nemcsak azon földet és juhokat kezekre bocsájtotta, de még azon kívül 1803-dik esztendőben Herpai Péter órnak ugyan Tajón lévő szinte annyi osztályos földét 900 ft. ezüst pénzen vélem megszerezvén, azt is egészlen minden fizetés nélkül nékiek általatta. Mihálynak 28-a Januarii 1814. történt halálával azoknak birtokában egyedül Julis, ifj. Banó Lászlóné maradván végezetre. 4- szer. Hogy minekutána néhai Fay Mária napamasszony 1802-dik esztendőben elhalt, feleségemnek az atyafiakkal végbement osztály szerént jutott a széktói szőlőnek alsó végin fekvő Szabó ősi négy paszta szőlő veteményföldével edgyütt. Melyhez osztán szomszédságban Apáti Szabó Janóstul három paszta szőlőt szereztünk. Melyrül, hogy kedves feleségem rendelést tehessen, megengedem, ha pedig nem tenne, légyen tőle született gyermekeimé. Ezeket ekképpen előre bocsájtván, Isteniül adatott javaimrul teszem e következő végső rendelésemet. 1-ször. Azon lelki vigasztalásbul, mely a szentmisének áldozattya által a római catholikus szent hitünk ágazattya szerént mind az élő, mind pedig a megholt hívekre háromol, részt kívánván venni, eltökéllettem magamban, hogy az Isten éltetvén, magamért, felségemért, gyermekeimért és mind ezen nevezet alatt fogaitathatókért nevem, vagyis születésem napján, úgymint Ildik, vagy 12-dik Martiusban esztendőnként egy énekes, boldogult Szekeres Ilona hitestársamért pedig 24-dik Junii történt halálát előző, vagy követő napon egy requiemet, azon kívül üdő közben elholt szüleimért és őseimért hat kis miséket szolgáltatok, és hogy e végre az itt való tisztelendő páter franciscanusoknak örökös fundatioképpen letészek 200 forintot. Mely szándékomat tellyesítettem is, sőt nemcsak, hanem pénznek értéke 1811-ben egy ötöd részre leszállíttatván, a kiadott schala szerént amennyi hejjánosságot szenvedett, azt is kipótoltam. Minthogy pedig ezen 200 forintoknak csak a haszonvétele a tisztelendő páter franciscanusoké, tulajdona pedig famíliámé, minden dolgok változás alá eshetvén, azon esetre, hogyha az ittvaló klastromjok ő