Kecskeméti testamentumok III. 1782–1820 - Forrásközlemények 7. (Kecskemét, 2004)

TESTAMENTUMOK

13- 0. Minthogy Éva leányomra különös több költséget tettem mind az Judit leányomra, arra való nézve az Éva leányom az maga rátájából az Judit leányomnak fizessen háromszáz forintokat, hogy ha kívánnya. 14- 0. Minthogy János fiam életemben az felesége jussát mennél hamarabb elprédálták, arra való nézve esendő jussa adódgyon interesre és esztendő által minden fertál esztendőben adódgyon ki az interessé, az tőke pediglen maraggyon az gyermekeinek, és akkor is az gyermekektül el ne húszhassák. 15- 0. Mindezek végrehajtására nem különben feleségem s gyermekeim közt támadható kérdéseknek megvilágosítására Pokomandi Ferenc öcsém uramat rendelem, kinek leendő fáradtságáért az örökösim által az közönségesbül adattatni száz forintot rendelek. Mely utolsó végzésem általam szóról szóra íratván, kívántam mind feleségem s gyermekeim iránt végső privilégiait intézetem az nemes tanács által is mindenképpen helybenhagyattasson, és senki is abban legkisebb változást vagy másalást tenni ne merészejjen. írtam Ketskeméten újra die 5-ta Febuarii 1811. Idősb Pokomandi József m. p-ria. Magam saját pecsétye: L. s. [Más írással:] Mely ezen rendelés idősb Pokomándy József úr által személyesen béhozattatván, minekutána ez előtte figyelmesen és érthetőleg újonnan elolvastatott, azon testamentomát ép és egészséges elmével és gondolkodással az alább írott bírói kiküldöttek előtt megerősítette, és helybehagyta. Költ Ketskeméten, 1811-dik esztendei Kisasszony hava 17-ik napján. Mielőttünk bíróiképpen kiküldöttek előtt: Szél Mihály m. p. tanácsbeli, Kun János m. p. nótárius, Tóth Márton hites polgár m. p. Az utolsó oldalon más írással: Praesentum ugyancsak 17-a Augusti 1811. Eltérő írással a következő jelzet található: 1, cs. 1811. testament. No. 26. Kétlapos irat, eredeti. 185. KISS JÁNOS TESTAMENTUMA 1811. február 27. Alól is megírt öreg Kiss János már ez életben 72-dik esztendőmet számlálván Isten kegyelméből, és első feleségem, Bodacz Anna meghalván, már nyolc esztendeje, hogy mostani és második feleségem, Salamon Anna hűséges gondviselőm. Hogy ennek is irántam mutatott és ezután is mutatandó hüséginek az én halomásom után is jutalmát vehesse egyrészről, másrészről első feleségemtől született két férfi és egy leány gyermekeim között lehető viszálkodásokat és ízetlenkedéseket megelőzzem, és eltávoztassam, míg Istené a dicsőség, ép elmével és tűrhető egészséggel lévén, tettem ilyen tetszésem és szabad akaratom szerént való rendelésemet, úgymint: 1-ször. Adott az én megboldogult édes atyám nékem egy darab fundusocskát, amelyen lévő és most is fennálló házamat építettem első feleségemmel, de magam szorgalmatossága után, amely funduskát én most becsülök százötven forintokra. Vagyon ezen kívül is kétszáz utacskákból álló szőlőcském, amely-