Kecskeméti testamentumok III. 1782–1820 - Forrásközlemények 7. (Kecskemét, 2004)

TESTAMENTUMOK

szecske is, minthogy azt ő kegyelme rész szerént életében elélte, rész szerént temetésére elköltöttem, éppen semmiben sem szaporíthatta. 2- 0. Vagyon házam a 8-ik tizedben, melyet testvéreimtül váltottam meg, és a nagy égés után megcsináltattam, azon kívül a Mária hegyben Sahin Mihály és Czini János szomszédságokban négy paszta szőlőm, 250 juhom, 3 kocsis lo­vam, 6 jármos ökröm. Ezeket hagyom mind öszvességgel János fiamnak, de úgy, hogy ha feleségem akármi okbúl házambúi elmenend, akkoron és az okbúl feleségem említett javaimbúi semmit se kapjon, még pedig a háznál marad, és nevemet viseli, addig János fiammal egjütt minden javaimat bírja, használja, és azoknak birtoka János fiamra ekképpen csak feleségem halála után szálljon tökéletesen. 3- io. Rósa hajadon és Anna neveletlen két leányimat feleségem és János fiam tartozzanak táplálni, ruházni, és sorsokhoz képest annak idejében kiházasí­tani, és az ősiségbül, melyben értetik feleségemnek is hit része, külön külön 36 forintokat készpént adni. 4- 0. Ami kevés készpénzem vagyon, passivus adósságom nem lévén, úgy minden gazdasághoz tarozó eszkezeimet és más aprólékosságomat hasonló­képpen a második punctumban előladott akaratom szerént János fiamnak és feleségemnek adom. Mely utolsó rendelésemet előttem szóról szóra elolvastatván, azt egészlen helybenhagyom, és kezem gyengesége miatt nevemet alá nem írhatván, azt kezem kereszvonásával az általam megkerestetett bizonságok előtt megerő­sítem Ketskeméth, 6-a Maii 1800. Belányi János + keze keresztvonása. Coram me Mathaeo Szomor fiscaliter judliter exmisso. Coram et per me Josephum Katona m. pria judicialiter exmissum subjudicem. En előttem Ba­log István mint mögkéretött tanú előtt m. k. Az utolsó oldalon azonos írással: Belányi János testamentoma 6-a Maii 1800. Eltérő írással a következő jelzetek találhatók: Fasc. 1. No. 2. 1800., Nro. 2-o. Kétlapos irat, eredeti. 116. KÓKAI BENEDEK TESTAMENTUMA 1800. június 29. A tellyes Szentháromságnak, Mindenható Atya, Megváltó Fiú és Vigasztaló Szentléleknek nevében, a Boldogasszony látogatása oltalma alatt. Én, Kókai Benedek, aki 1733-dik esztendőben e gyarló emberi érzékenséggel a világra születvén, minekutána fiatalabb koromban a valóságos boldogság­nak elnyerésére vezető útról való gondolkozás eszembe ötölvén, az ember élete végső pillantásaiul függő boldog, vagy boldogtlan sorsának elmúlhatat­lan következését megfontoltam volna, arra határoztam magamat, hogy 1761­dik esztendőben az úgynevezett Mátra Verébéii Sz. Kútnál tiszteltetett Bol­dog Asszony Egyházánál Remete Szent Antal tisztelendő atya kormányozása

Next

/
Oldalképek
Tartalom