Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

A hazai szláv kisebbség a helyi közigazgatásba, politikai életbe való aktív bekapcsolódásával párhuzamosan, igen korán, 1945. február 18-án megteremtette népmozgalmának szervezeti kereteit is. Ezen a napon alakult meg Battonyán a Magyarországi Szlávok Antifasiszta Frontja.

25 A tavasz folyamán mind a Maros menti megyékben, mind a bajai járás, valamint a dunántúli megyék horvátok, szerbek, bunyevácok lakta községeiben megalakultak a Front helyi szervezetei.

26 Ezek kiépülésével immár érdekképviseleti szervezetként formáltak jogot a helyi közigazgatásban való részvételre, és a kulturális jogok terén is konkrét követelésekkel léptek föl.

27 A látszólagos egység ellenére a szervezeten belül elkezdődött az egyes nemzetiségek eltérő követeléseinek érvényre juttatása. A hazai szlovákok képviselői az áttelepedés lehetőségei felé tájékozódtak, és némileg más utat választottak érdekérvényesítésüknek. így került sor 1945. december 3-án Mohácson a Front délszláv szekciójának megalakulására, illetve első orszá-gos konferenciájára. Itt megerősítették, hogy a szekció kulturális szervezet-ként kíván működni, igaz, ezzel együtt a helyi közigazgatásban való erőtelje-sebb részvételt, a politikai életbe való aktív bekapcsolódást is hangsúlyozták. A délszláv szekció második kongresszusának megtartására 1947. október 5-én, Bácsalmáson került sor, ahol önálló délszláv szövetséget hoztak létre Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége néven. A magyarországi szlovákok 1948. december 19-én tartották első küldöttgyűlésüket, ahol megalakították a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségét. A magyarországi románok, a Magyar Kommunista Párt Politikai Bizottságának döntése alapján, 1948. március 21-én alakították meg Gyulán a Magyarországi Románok Kultúrszövetségét. Az elnevezés is tükrözi, hogy a szervezet megalapítói eleve az oktatás és kultúra területére kívántak koncentrálni. A szervezet 1949. január 15-én vette fel a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége nevet. A magyarországi németek csak 1955. október l-jén hozhatták létre szövetségüket Magyarországi Német Dolgozók Kulturális Szövetsége néven.

28 Lásztity S. Lyubomír: A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének története a felszabadulástól a fordulat évéig (1945-1948.) - In: Iz nase pro§losti (Múltunkból). Tanulmányok az évforduló jegyében 1-2. köt. Budapest, 1979. 195. Bács-Bodrog vármegyében Bácsalmáson, Csávolyon, Katymáron, Csikérián, Bácsbokodon, Felsőszentivánon, Garán, Hercegszántón és Vaskúton működött a Frontnak helyi szervezete. - Bács-Kiskun Megyei Levéltár (a továbbiakban: BKMÖL) Bács-Bodrog megye alispánjának iratai 1944-1950. (a továbbiakban: XXI. 4.) 65/1948. A Front vezetése 1945 májusában külön kormánybiztosságot vagy államtitkárságot követelt ügyeik intézésére. „Szükségtelennek tartjuk - írták - részletesebben megindokolni ennek a szervnek nélkülözhetetlenségét és fontosságát. Hatalmas és győztes szláv államok veszik körül Magyarországot: Oroszország, Lengyelország, Csehszlovákia és Jugoszlávia. Természetes, hogy a Magyarország és a szomszédos szláv államok közötti jó viszony attól is függ, megadja-e a magyar kormány az itt élő több százezres szlávságnak/sic!/ mindazt, amit egy demokratikus állam csak megadhat." - MOL XIX-I-l-j. 1703/1945. Lásd a 22. számú dokumentumot.