Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

Sokkal nehezebb volt az ismeretterjesztő munka megszervezése, mivel a nemzetiségeknek a felszabadulás előtt nem voltak iskoláik, nem értették meg az irodalmi nyelven megírt, vagy magyarból fordított előadások szövegét. Ennek leküzdésére sok helyen nyelvtanfolyamokat szerveztek, ahol a nemzetiségi dolgozók megismerkedhettek irodalmi nyelvükkel. A tanfolyamoknak nagy jelentőségük volt, főként a hazai román dolgozók szempontjából, akiknek több, mint 70%-a nem tudott írni-olvasni. A tanfolyamokkal együtt megindult az ismeretterjesztő munka is. 1950-ben csak néhány községben negyedévenként egyszer tartottak SZFTE-t nemzetiségi nyelven. 1951-52ben néhány megyében (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun, Pest, Nógrád) már rendszeresebbé vált a munka. A községek túlnyomó része vegyes, azért az egyik előadást magyarul, a másikat az illető nemzetiség nyelvén tartották. Az erősebben asszimilálódott községekben magyar előadásokat tartottak, amelyeket nemzetiségi műsorszámokkal, dalokkal, táncokkal tarkítottak. Jelenleg mintegy 30 községben tartanak nemzetiségi nyelven rendszeresen ismeretterjesztő előadásokat. Amíg a Horthy-rendszerben legfeljebb egyházi énekeskönyvet olvashattak, a népi demokrácia több száz kötetes könyvtárakat ad a nemzetiségi községeknek. 50 szlovák község kapott 10 000 kötetet, 10 román község 1650 kötetet és 50 német község 20 000 kötetet. A népi demokráciákkal való kulturális kapcsolat olyan lehetőségeket teremtett, hogy nemzetiségi dolgozók irodalommal való ellátása minden nehézség nélkül megoldható. Probléma volt a délszláv nyelvű irodalom beszerzése, illetve kiadása. 1954-ben részben ezt is megoldottuk. Negyedévenként két délszláv nyelvű irodalmi mű jelenik meg a délszláv könyvtárak, iskolák számára. Az első negyedévben kiadtuk „Mindent megaranyoz a nép" c. novelláskötetet, a második negyedévben Holká Vilmos: „Gyapotszüret"

7 c. és Elmar Grin: „Sötét fenyők"

8 c. müvét 1000-1000 példányban. Elkészült a „Volokalamszki országút"

9

. Fordítás alatt van Veres Péter: „Próbatétel"

10 c. müve. Nemrégen került nyomdába Molcev: „Jugoszláv tragédia"

11 c. müve, amelynek kiadását leállítottuk. A nemzetiségi szövetségek minden évben naptárt (kalendáriumot) adnak ki, amely politikai, gazdasági és sajátos nemzetiségi kultúrpolitikai cikkeket, valamint szépirodalmi anyagot tartalmaz. Az 1954. évi szlovák naptár

12 9800, délszláv

13 4500, román

14 1000 példányban jelent meg és fogyott el. A nemzetiségi dolgozók minden évben szívesen veszik és várják a saját anyanyelvű naptárt, az mindig elfogy, annak ellenére, hogy eddig különböző nehézségek (engedély, papír stb.) miatt minden évben 3-4 héttel később jelent meg, mint a magyar naptár. A nemzetiségi dolgozók nevelésében nagy szerepe van a nemzetiségi sajtónak

. A hazai délszláv dolgozók lapja a „Nase Novine"

1 ma heti 1500