Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)
Bevezető
Nemzetiségi népművelési munka fejlődése Népművelési munka a nemzetiségek között lényegében csak a fordulat éve után kezdődött. 1948/49-ben újjáalakultak a nemzetiségi szövetségek: Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége, Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége, Magyarországi Románok Kultúrszövetsége. 1949 szeptemberéig a szövetségek munkaköre túlnyomórészt szervezési jellegű volt, közreműködtek a nemzetiségi iskolák szervezésében. A társadalmi fejlődés egyre inkább bebizonyította, hogy falusi alapszervekre nincsen szükség. Ezek a nyelvi különbség hangsúlyozásával akarva, nem akarva hozzájárultak az egy osztályhoz tartozó, de különböző nyelvű dolgozók elválasztásához. (Az utóbbi időben egy-két helyen újra felvetették a régi nemzetiségi alapszervek újraélesztését.) 1950 óta a nemzetiségi szövetségek csak mint a nemzetiségi népművelési munka irányító és szervező központjai működnek a Népművelési Minisztérium közvetlen irányítása alatt. A nemzetiségi szövetségeknek újjáalakulásuk után egy-két évig közvetlen kapcsolatuk volt a KV tömegszervezetek osztályával. Miután azonban a szövetségek csak népművelési munkával foglalkozó szervekké váltak, ez a kapcsolat folyamatosan megszűnt. A nemzetiségi népművelési munkában fordulatot jelentett a népművelési főosztályon belül a nemzetiségi osztály létrejötte (1953 végén). A nemzetiségi népművelési munka egységes irányítást kapott és kiszélesedett. Korábban csak a művészeti munkával foglalkoztak, most azonban nagyobb teret kapott az ismeretterjesztő munka, a könyvtárpropaganda munka, a nemzetiségi lapok színvonalának emelése, a haladó hagyományok gyűjtése és feldolgozása, a délszláv könyvkiadás. Abban látjuk a nemzetiségi népművelési munka célját, hogy ápoljuk és fejlesztjük a nemzetiségi dolgozóink között a formájában nemzeti, tartalmában pedig szocialista kultúrát (Alkotmányunk 49. §.-a 5 ). Ennek megfelelően úgy irányítjuk és szervezzük a népművelési munkát, hogy a nemzetiségi dolgozók saját anyanyelvükön is művelődhessenek, hogy felelevenítsék és továbbfejlesszék nemzeti, népi kultúrájukat, a népművelési munka eszközeivel is bizonyítva, hogy népi demokratikus országunk az ő igazi hazájuk is, ahol először a történelem folyamán lettek igazán szabadok és egyenjogúak. A népművelési munka segítségével is neveljük nemzetiségi dolgozóinkat szocialista hazaszeretetre, hirdetjük a proletárnemzetköziség gondolatát, a magyar és a nemzetiségi dolgozók testvériségét, összetartozását. 100-110 községben folyik rendszeres népművelési munka a magyar mellett nemzetiségi nyelven is.
