Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)
Bevezető
A nemzetiségi vonatkozású külkapcsolatokban tovább kell folytatni azt a helyesnek bizonyult gyakorlatot, hogy nemzetiségi lakosaink művelődési szükségleteinek színvonalas kielégítése érdekében magunk igényeljük és szorgalmazzuk a megfelelő baráti, szocialista országok segítségét, s hogy a nemzetiségi kapcsolatokkal a baráti szocialista kapcsolatok elmélyítésének eszközeiként használjuk fel a szocialista országok iránt. A Magyar Népköztársaság nemzetiségi politikája két oldalának minél eredményesebb érvényesülése érdekében azonban következetesebben kell a gyakorlatban érvényt szerezni az Agit. Prop. Bizottság azon elvi állásfoglalásának, amely szerint: „A szomszédos országok magyarságának kérdésével való foglalkozástól elválaszthatatlan a magyarországi nemzetiségi kérdéssel való foglalkozás." Tovább kell szorgalmazni, hogy sajtónk, a Rádió és a Televízió folytassa igényes információnyújtását nemzetiségi politikánkról, és a jelenleginél tudatosabb, magasabb elvi igényességgel használja ki annak internacionalista tudatformáló erejét; a rádió és a televízió tegye rendszeressé a nemzetiségi műsor sugárzását; a rádió bővítse német és szerbhorvát műsorának idejét és hatósugarát, s indítson szlovák nyelvű adást. Nemzetiségi politikánk színvonalának, hatékonyságának emelése csak hozzáértő propagandisták, tömegszervezeti funkcionáriusok segítségével képzelhető el. Célszerű lenne megvizsgálni a marxista-leninista nemzetiségi politika alapjai és nemzetiségi politikánk aktuális kérdései tananyagszerű oktatásának lehetőségét: a) megfelelő pártiskolákon, b) külön központi tanfolyamon nemzetiségi kérdéssel foglalkozó Népfront, KISZ funkcionáriusok, a nemzetiségi szövetségek vezetői, propagandisták és újságírók számára. Célszerű lenne a magyarországi nemzetiségek helyzetéről átfogó propagandakiadvány megjelentetése egyrészt hazai tájékoztatásra, másrészt külföldi érdeklődés kielégítésére. Utcák, terek, esetleg iskolák, kulturális intézmények kiemelkedő nem magyar személyiségekről való elnevezésének ösztönzése érdekében célszerű lenne ajánlólistát készíteni, s azt az érdekelt tanácsi és népfrontszervezetek rendelkezésére bocsátani. A nemzetiségi szövetségek részéről hangoztatott igények alapján indokoltnak látszik a nemzetiségek által is lakott települések nevének kétnyelvű kiírását is megvizsgálni. MOL M-KS 288. f. 36. cs. 1973. 30. ő. e. - Harmichárom oldalas, géppel írt tisztázat, aláírás nélkül. Az 1969. május 19-i miniszterhelyettesi értekezlet tárgyalta meg a Nemzetiségi Tanácsadó Bizottság alakításáról szóló javaslatot. A javaslat szerint a Bizottság feladata kialakítani a nemzetiségpolitika „végrehajtásában jelentkező problémák megoldásának irányelveit", összehangolni az abban résztvevő állami és társadalmi szervezetek munkáját, valamint ezek érvényesítése érdekében javaslatokat készíteni. Tagjai: Művelődési Minisztérium, Külügyminisztérium, Belügyminisztérium, Pénzügyminisztérium, Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya, Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának képviseBi, valamint a társszervezetekMSZMP KB, MSZMP Társadalomtudományi Intézet, HNF OT, és a négy nemzeti szövetség - képviselői. Titkára a Nemzetiségi Osztály vezetője. Állásfoglalásai ajánlás jellegűek.
