Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

Nemzetiségi politikánk gyakorlati megvalósításának, továbbfejlesztésének, a jövőbeni tennivalók meghatározásának legnagyobb nehézségét a megfelelő információk, dokumentációk, nemzetiségi kutatások elégtelensége, illetve hiánya jelenti. A hiány három vonatkozásban jelentkezik: a) A nemzetiségi kérdés marxista-leninista elméletének kutatásában, továbbfejlesztésében, s èzért mind jobban elmaradunk nemcsak a nemzetközi szinttől, hanem közvetlen szomszédaink nemzetiségi elméleti munkásságától is: b) A hazai nemzetiségi kérdés közelmúltjának, jelenének, fejlődési tendenciáinak dokumentáltságában, tanulmányozásában, c) A szomszédos országokban élő magyarságra vonatkozó tájékozottságunkban, abban hogy problémájukat mint nemzetiségi kérdést kellően megvilágítsuk. A három kérdés elválaszthatatlan egységben jelentkezik és nemzetiségi politikánk két oldalának - akár a hazai nemzetiségi kérdésnek, akár a szomszédos országokban élő nemzetiségi magyarság kérdésének - korszerű, színvonalas kezelése, irányítás elképzelhetetlen a fölvetett problémák megoldása nélkül. A megoldás lehetőségeinek tanulmányozását ezért fontos feladatnak kell tekintenünk. Javaslatok Tovább kell erősíteni azt a helyes tendenciát, hogy a megyei és helyi tanácsi szervezetek és társadalmi szervek mind önállóbban és határozottabban foglalkoznak területük nemzetiségi problémáival, politikai, közéleti, a nemzetiségi kulturális szükségletek kielégítésével. Javasolni lehetne megyei szerveknek példamutató kezdeményezések tanulmányozását és átvételét, mint pl. a Bács megyei nemzetiséglakta községek tanácsi és művelődési intézmény vezetőinek tanácskozása; a Hazafias Népfront nemzetiségi aktivistáinak tanácskozása (Békés, Csongrád, Komárom megye); a megyei tanács mellett működő nemzetiségi bizottság vagy albizottság működése (Vas, Baranya, Zala megye) stb. Javasolni kell a KISZ KB-nak, hogy vizsgálja meg a nemzetiségi politika alkalmazásának konkrét feladatait; a nemzetiségi fiatalok anyanyelvi kultúrájának haladó hagyományaik ápolásában történő aktivizálásában, a nemzetiségi kérdésnek az internacionalista eszmei nevelésre való felhasználásában. A nemzetiségi oktatásügy stabilizálása, irányítási és felügyeleti rendszerének kiépítése után az oktatás színvonalának, eredményességének fokozása a soron következő feladat. Ennek érdekében : - meg kell vizsgálni hogyan lehet a nemzetiségi pedagógusképzést eredményesebbé tenni, színvonalát emelni; - gondoskodni kell a nemzetiségi nyelvoktatás színvonalának emeléséről, eredményességéről az óvodákban és nyelvoktató iskolákban; - folyamatos gondoskodással el kell érni, hogy nemzetiségi oktatási intézményeink képesek legyenek a korszerű igények színvonalas kielégítésére.