Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

A Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Tanácsadó Bizottságának előterjesztése a nemzetiségpolitikai határozatok megvalósításáról az 1972. június 12-i helyzetnek megfelelően A művelődésügyi miniszter Nemzetiségi Tanácsadó Bizottsága

1 1972. április 21-i ülésén elfogadott munkatervében feladatul tűzte ki, hogy jelentést készít a párt nemzetiségpolitikai határozataiban megjelölt feladatok megvalósításának helyzetéről. Ennek megvalósítása érdekében a Bizottság elnöke jelentést kért a nemzetiségi politika végrehajtásáért felelős szervektől és intézményektől, nevezetesen az MSZMP KB Politikai Bizottsága 1968. szeptember 17-i határozatában és az Agit. Prop. Bizottság 1969. augusztus 5-i állásfoglalásában megjelölt szervektől, nemzetiségpolitikai feladataik megvalósításáról az 1972. június 1-jei állapotnak megfelelően. A felkérésre a megyei tanács vb-k (Szolnok megye kivételével), a Külügyminisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztálya, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Titkársága, valamint a négy nemzetiségi szövetség küldte el jelentését. A jelentéseket a Nemzetiségi Tanácsadó Bizottság elnöke által létesített munkabizottság tagjai nézték át és készítettek tematikai részösszesítéseket, majd összefoglaló jelentést. Az összefoglaló jelentést a Nemzetiségi Tanácsadó Bizottság elé terjesztjük. Tájékoztatásul csatolunk hozzá négy részösszesítést, valamint a Külügyminisztérium, a Tájékoztatási Hivatal és a Hazafias Népfront jelentését. BEVEZETŐ Az MSZMP a Magyar Népköztársaság nemzetiségi lakosainak problémáit - a nemzetiségi lakosság csekély létszáma ellenére - mindig megkülönböztetett figyelemben részesítette. A párt ilyen jellegű állásfoglalásai közül a legjelentősebb a Központi Bizottság Politikai Bizottságának 1968. szeptember 17-i,

2 a magyarországi nemzetiségek helyzetével foglalkozó határozata, amely - kapcsolódva a PB 1958. évi ilyen jellegű határozatához

3 - a kérdéskör új jelenségeit elemezve, jelenlegi nemzetiségpolitikánk koncepcióját alapozta meg. E határozatok szellemében nőtt a nemzetiségi kérdés iránti érdeklődés, az a törekvés, hogy alaposabban tárjuk fel és pontosabban fogalmazzuk meg a nemzetiségi szükségleteket, feladatokat, hogy biztosítsuk a nemzetiségi jogok maximumának kielégítését. Olyan körülmények között, amikor egyes szocia-