Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)
Bevezető
Néhány megye jelzi, hogy a községi tanácsok, s hasonlóan a boltok dolgozói is, beszélik az ott élö nemzetiség nyelvét, és készek rá, hogy az ügyin tézést is e nyelven folytassák le velük. A jelentések szerint a lakosság részéről az ilyen igény nem gyakori ugyan, de nem is példátlan. - Több megyei Összefoglalóból az látszik, hogy a nyelvismeret kérdése nemzedéki probléma: ha van is, inkább csak az idősebbek közt akad olyan, aki a nemzetiségi nyelven jobban és szívesebben fejezi ki magát. Ennek említésekor rendszerint kiderül az is, hogy a közigazgatási, kereskedelmi stb. ügyintézőnek a nemzetiségi nyelv helyi változatát, a táji formát kell ismernie; az irodalmi változatot maga a lakosság sem értené. 7 A helyzet értékelése: problémák A jelentésekből - a megjegyzésekből éppúgy, mint sok megyei összefoglaló e tárgyú hallgatásából - azt következtethetnénk, hogy a nemzetiségi vagy nemzetiséggel vegyes falvak közéletének kétnyelvüsítése fölösleges, a lakosság által sem igényelt, s többnyire nem is honorált erőfeszítés. Mégis nyilvánvaló, hogy továbbra is törekedni kell a határozat ilyen irányú intencióinak teljesítésére, mégpedig az eddiginél is jobb felvilágosító munkával. A Komárom megyei anyagból idézhetjük: „A nemzetiségi névhasználat, a nyelvszokások fenntartása, a kétnyelvű feliratok és táblák elhelyezése, a kétnyelvűség érvényesítése nem azért szükséges, mert néhányan nem tudnak magyarul, hanem azért, mert fokozza az otthonérzés biztonságát, kézzel foghatóan jelzi az egyenjogúságot". A közéleti kétnyelvűség kiterjesztésére néhány helyről jeleznek egyéb kísérleteket is. Egy-egy nemzetiségi faluban megpróbálkoztak azzal, hogy a politikai tájékoztatás, sőt a tudományos ismeretterjesztés is anyanyelven folyjék. A jelentések azonban jelzik ennek nehézségeit is: hogy a lakosság saját anyanyelvének magasabb műveltséget hordozó, irodalmi formáját nem ismeri. Márpedig a tájnyelv kevéssé alkalmas igényesebb politikai, kulturális és tudományos problémák kifejtésére. - E nehézség feloldására több helyen kísérleteztek felnőtteknek rendezett anyanyelvi tanfolyamokkal, az irodalmi nyelvhasználati forma elsajátíttatásának célzatával. E tanfolyamok többsége azonban nehezen indult meg, s fokozatosan el is néptelenedett. További feladatok A közéleti kétnyelvűség lehetőségének megteremtését - az elmondottak ellenére is - tovább kell terjeszteni , legalább keretszerűen. A nemzetiségi nyelveket beszélő igazgatási, bírósági stb. dolgozók nyilvántartásba vételével megalapozva, jog szerint is biztosítani kellene annak lehetőségét, hogy minden állampolgár minden fórumon, ahol ez rá nézve fontos következményekkel járhat, anyanyelvén intézhesse ügyeit. Illetőleg bíróság előtt anyanyelvén védekezhessen vagy tehessen tanúvallomást. 8