Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)
Bevezető
tén nemzetiségi lakosság él, van olyan tanácsi tisztségviselő, aki beszéli a nemzetiségi nyelvet. Fejér megyében a nemzetiségi községekben többen beszélik a tanácsi dolgozók közül a német nyelvet (mint írják, dialektusban). Győr-Sopronban Kópházán a hirdetések két nyelven jelennek meg; a helyi tanácsoknál az eljárás során nincs akadálya az anyanyelv használatának. A hevesi álláspont szerint „nincs megkülönböztetés" a tanácsi ügyintézésben, az ügyfélfogadás terén. Nógrád balassagyarmati járásában a tanácsi apparátus dolgozói közül 25-30% beszél a nemzetiség nyelvén. A többi megyei jelentésben nem érintik a közigazgatási ellátás ügyét. A tanácsi szervezet pozitív fejlődéséhez tartozik, hogy Baranya, Vas és Zala megyében nemzetiségi albizottságok működnek a megyei tanács mellett. Ezek a bizottságok rendkívül aktívak. Pécs, 1972. november 28. Dr. Bihari Ottó s. k. egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara MOL M-KS 288. f. 36. cs. 1973. 30. ő. e. - Nyolcoldalas, géppel írt tisztázat, géppel írt aláírással. ' A „Röpülj páva!" mintájára megrendezett német kulturális vetélkedő. 84. Budapest, 1972. december 1. Derne László jelentése a nemzetiségi politika oktatásügyi és nyelvhasználati vetületéről Az oktatásügy kérdései A határozatban előírt teendők 5. pontja (a megállapításokat tartalmazó rész 6. pontjának megfelelően) előírta nemzetiségi oktatásügyünk felülvizsgálatát és problémáinak megoldását. 1 A jelenlegi helyzet: eredmények A Művelődésügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztályának és a megyei tanácsoknak 1972 szeptember-októberében összeállított jelentései alapján a határozat végrehajtásáról a következő képet alkothatjuk:
