Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)
Bevezető
2.) A nemzetiségi iskolaszervezés adatai : Nemzetiségi óvodák Nemzetiségi nyelvoktató Általános tanítási nyelvű Iskolák összesen Középiskolák Főiskolai tanszéki tagozat Iskolai egység Délszláv 20 40 25 65 2 1 88 Német 66 66 66 Román 2 14 10 24 1 1 28 Szlovák 23 116 5 121 2 1 147 Összesen: 45 236 40 276 5 3 329 Mit mutatnak ezek az adatok? Nézzük meg oktatási egységenként. a) Óvodák Igen kevés tervszerűséget sikerül felfedezni az általános iskolák alátámasztását szolgáló óvodai hálózat kiépítése terén, legtöbbször a lakosság kívánsága vagy közömbössége szabta meg az óvodák hálózatának megteremtését, továbbfejlesztését. Ez az ötletszerűség jut kifejezésre abban, hogy a 65 délszláv általános iskola mellett majdnem ugyanannyi óvoda van, mint a 121 szlovák általános iskola mellett. Ugyanakkor a 66 német iskolához eddig egyetlen német óvodát sem szerveztünk. De ezeknél is beszédesebb bizonyítéka az ötletszerűségnek az, hogy az országban sehol sem folyik nemzetiségi óvónőképzés. A nemzetiségi óvodák óvónőszükségletét nyári tanfolyamokon a toborzás útján igyekszünk biztosítani. Az eddig felmerült különböző felfogások tisztázása érdekében a következő problémákat kellene tisztázni: 1. ) Van-e szükség nemzetiségi óvódákra, a nyelvoktató iskoláknál is, vagy csak a tanítási nyelvű iskolák mellett kell megszervezni (eddig vegyesen szerveztük)? 2. ) Egy vagy kétnyelvű (anyanyelv és magyar nyelv) foglalkoztatás legyen ezekben az óvodákban (a gyakorlat a kétnyelvű foglalkozások helyességét igazolta)? 3. ) Ahol egyetlen óvoda sincs a helyes eljárás a német nyelvoktató iskolák esetében, hogyha csak a tanítási nyelvű iskolák mellett szerveznénk nemzetiségi óvodát? b) Általános iskolák A legnagyobb bizonytalanság a nemzetiségi nyelvoktató és tanítási nyelvű általános iskolák szervezése terén uralkodott. Ez a magyarázata annak, hogy olyan aránytalan ezeknek a száma, együttesen és egy-egy nemzetiségen belül. Kirívó az aránytalanság szlovák és né-