Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

sajtóírásokat szerbhorvát nyelvre fordítva a jugoszláv vezetők és a sajtó-szerkesztőségek körében terjessze [sic!]. Ezzel egyben azt is elősegítette, hogy a jugoszláv párt- és állami vezetés objektív képet nyerjen a határozatok és az intézkedések lényegéről. A jugoszláviai nacionalista tendenciák következtében bizonyos ottani körök disszonáns hangot is megütöttek, alapjában véve azonban megállapítható, hogy a hivatalos szervek állásfoglalásai kedvezőek voltak. Az 1968-as eseményeket követő fokozatos konszolidáció első szakaszában Csehszlovákiában a nemzetiségi vonatkozású kérdések csak mint az ország belpolitikai problémáinak egyik periférikus területeként jelentkeztek. Következésképpen a fentebb szereplő határozatnak és állásfoglalásnak visszhangját nem tapasztaltuk. A helyzet nem tette lehetővé azt sem, hogy ezeket megfelelően ismertté tegyük, ugyanakkor érdeklődés esetében szlovák nemzetiségünk helyzetéről mindenkor reális tájékoztatást adtunk. A nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos román álláspontról kiindulva román részről elzárkóztak attól, hogy nyilvános véleményt, álláspontot alakítsanak ki a nemzetiségi párthatározatunk szellemében tett intézkedéseinkről. A kérdésnek sajtóvisszhangja nem volt Romániában, a hivatalos érintkezések során kerülték a nyíltszínű véleménynyilvánítást. Az NDK-ban számottevő magyar lakosság nem él. A Magyarországon élő német ajkú lakosság semmilyen vonatkozásban nem befolyásolja a magyarNDK kapcsolatokat. Ebből is adódik, hogy a nemzetiségi kérdésben hozott párthatározataink az NDK-ban nem találtak nagyobb visszhangra, de mindkét szóban forgó határozatot kedvezően fogadták. Abban a vonatkozásban, hogy milyen hatással lesz a Politikai Bizottság határozata és az Agit. Prop. Bizottság állásfoglalása a magyarországi német ajkú lakosságra, a német elvtársak tartózkodó érdeklődést tanúsítottak. II. A nemzetiségi témakör a párt és állami vezetők kétoldalú találkozóin. Együtt működés a kétoldalú megállapodások, a kulturális munkatervek alapján A/ Magyar-jugoszláv reláció 1/ A nemzetiségi kérdésben való magyar-jugoszláv együttműködést illetően a következő elvi álláspontot valljuk: - A Magyarországon élő délszláv és a Jugoszláviában élő magyar nemzetiség ügyét, az etnikumok nemzetiségi jellegéből adódó sajátos helyzethez kapcsolódó sajátos szükségletek és igények kielégítését alapvetően belső feladatnak tekintjük.