Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

Sajnálatos, hogy éppen legnagyobb nemzetiségi megyénk - Békés - jelentésében lényegében csak tények megállapítására szorítkozott, a folyamatok elemzésére viszont nem fektetett súlyt. Figyelemre méltó, s a nemzetiségi szövetségek által is több területről jelzett, negatív jelenséget állapít meg a Nógrád megyei 1969. július 1-jére készült jelentés. Eszerint a nemzetiségi kérdésben (1968 második felében) hozott határozatok az érintetteknek csak töredékéhez jutottak el, a lakosság nem ismeri azokat, a vezetők is csak felszínesen. Minden jelentés komplex módon vizsgálta a nemzetiségek helyzetét, de a problémák komplex megoldására való törekvés szempontjából a leghatározottabb intézkedések Vas megye körmendi és szombathelyi járásában születtek. E két járás tanácsa nemzetiségi bizottságot hozott létre tanácsadási jogkörrel, a nemzetiségi községek települési, gazdasági, kulturális stb. problémáival való foglalkozás céljából. A nemzetiségi lakosság helyzetéről készített megyei jelentések és a hozott határozatok egészében arról tanúskodnak, hogy jelenleg minden megyében érvényesül a Politikai Bizottság határozatában megfogalmazott igény, amely szerint „szükséges, hogy párt- és állami szerveink fokozott figyelemmel gondoskodjanak nemzetiségi politikánk alapelveinek folyamatos gyakorlati megvalósításáról". A megyei párt és tanácsi vezetések által készített jelentések ugyanakkor arra is rávilágítanak, hogy kívánatos lenne néhány alapelv egyöntetű értelmezésének és gyakorlati alkalmazásának kialakítása; egyes megyék elemzésében felszínre került okozati összefüggések más területeken való érvényesülésének megvizsgálása, figyelembe véve természetesen az eltérő körülményeket. Arra való tekintettel, hogy a megyei határozatok a szükséges intézkedések megvalósítását legnagyobbrészt a járási szervek hatáskörébe utalták, fel kell figyelnünk a nemzetiségi szövetségek azon jelzésére, hogy amíg a megyei vezető testűletek mindenütt nagy komolysággal foglalkoztak a nemzetiségi kérdéssel, és megfelelő határozatokat hoztak, addig a járások gyakran nem kellő alapossággal és felkészültséggel tárgyalták e problémákat, és nem minden esetben hoztak kellő határozatokat. Budapest, 1970. május 20. MOL M-KS 288. f. 36. cs. 12. ő. e. - Tizenegy oldalas, géppel írt tisztázat, aláírás nélkül. Kővágó László az alábbi levél kíséretében küldte meg a dokumentumot Kelemen Gyulának az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályára: „Mellékelten küldöm a még nem véglegesnek szánt - összefoglalót a megyei párt és tanácsi vb-üléseken 1969. év folyamán tárgyalt nemzetiségi anyagokról." 2 Lásd a 70. dokumentumot. 3 Lásd a 47. dokumentumot.