Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

Budapest, 1970. május 22. Összefoglaló jelentés a megyei párt és tanácsi vb-üléseken 1969-ben tárgyalt nemzetiségi előterjesztésekről

1 Az MSZMP KB Politikai Bizottságának a magyarországi nemzetiségek helyzetéről 1968. szeptember 17-én

2 hozott határozata kimondta: „A megyei pártbizottságok és a tanácsok végrehajtó bizottságai (Szolnok megye kivételével) együttesen tárgyalják meg az 1958. évi politikai bizottsági határozat

3 végrehajtását és gondoskodjanak arról, hogy azokban a községekben, ahol jelentősebb számban élnek nemzetiségek, a községi tanácsok a nemzetiségek képviselőinek bevonásával határozzák meg a konkrét tennivalókat. (Határidő: 1969. szeptember hó.)" A határozatban megjelölt megyék - Heves megye kivételével - jelentést készítettek a megyében élő nemzetiségek helyzetéről és összevont vb-üléseken megfelelő határozatot hoztak. Heves megyében, ahol csak a gyöngyösi járásban él nemzetiségi lakosság, a nemzetiségi kérdés tárgyalását egyedül ebben a járásban tűzték napirendre. A vb-Ulések elé terjesztett jelentéseket általában az ezzel a feladattal megbízott munkabizottságok készítették, a tagjaik által községenként végzett felmérések alapján. A jelentések nem azonos igénnyel készültek: vannak olyanok, amelyek lényegében ténymegállapításokra szorítkoznak, mások többé-kevésbé elmélyült elemzéssel igyekeznek magyarázatot találni a jelenségek ellentmondásosságának és a negatív jelenségeknek okaira. Abban azonban általában megegyeznek, hogy alátámasztják a Politikai Bizottság 1968. szeptember 17-i határozatának megállapításait. A megyei jelentések többségéből kiderül, hogy a nemzetiségek helyzetével való foglalkozás, a nemzetiségi politika figyelemmel kísérése 1968 előtt háttérbe szorult a megyei szervek munkájában. Ahogy a Pest megyei jelentés megállapítja, a Politikai Bizottság 1958-as határozatának ismertetésére, végrehajtásának megszervezésére a megyei szervek nem fordítottak elegendő figyelmet. Az 1958-as és az utána következő években a politikai bizottsági határozat alapján többnyire csak viszonylag nagyszámú nemzetiségi lakossággal rendelkező járásokban foglalkoztak a tanácsok a nemzetiségi kérdéssel. Ennek okát egyes jelentések abban jelölik meg, hogy nem jelentkezett igény a nemzetiségi kérdés megtárgyalására. Jellemző azonban ezzel kapcsolatban - és feltehetően eléggé elterjedt szemléletmódot tükröz - a Baranya megyei jelentésnek az a megállapítása, amely szerint eluralkodott az a nézet, hogy a mezőgazdaság átszervezésével minden nemzetiségi kérdés megoldódott. Az a szemlélet, hogy a nemzetiségi kérdés a szocializmus építésével párhuzamosan automatikusan megoldódik, a legtöbb jelentésből kicseng, mégpedig gyakran nemcsak a múltra utalás formájában.