Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

és színvonalának emeléséről, társadalmi bázisuk szélesítéséről, a szövetségi szervek működésének továbbfejlesztéséről, szabályzatuk korszerűsítéséről szólnak. A kongresszusok előkészítésére tartott megbeszéléseken az az álláspont ala­kult ki, hogy központi jelentőségű feladat a kongresszusok elé terjesztendő alapszabály-tervezet elkészítése, s hogy az előkészületeket és magukat a kon­gresszusokat is már az új alapszabály rendelkezéseinek megfelelően kell le­bonyolítani. Az előkészületek egyik fő vonala tehát a szövetségek egységes új alapszabály-tervezetének elkészítése volt. A közvetlen előkészítés munkálatai során a szövetségek munkatársait a társa­dalmi bázis szélesítése, a szövetségi szervek - így maga a kongresszus - mű­ködésének fejlesztése, demokratizálása állította a legnagyobb feladat elé. Igen nagy jelentőségű eseményként értékelhetjük, hogy - az új alapszabály értelmében - az 1958-as PB-határozat óta először választották meg a küldöt­tek egy részét. A választások lebonyolítása az adott lehetőségek felhasználá­sával történt: leginkább a kultúrkörutak előadásait használták fel, de önálló kulturális-politikai rendezvényeket is szerveztek, vagy más olyan előadáso­kat, rendezvényeket használtak fel a választások megtartására, amelyeken nemzetiségi dolgozók vettek részt. A kongresszusok előkészítéséhez és a vá­lasztások lebonyolításához nagy segítséget nyújtott Fehér Lajos 3 elvtárs utasí­tása a megyei tanácselnökökhöz az 1968. szeptember 17-i PB-határozat vég­rehajtására, valamint a Központi Bizottság illetékes osztályának a megyei pártbizottságokhoz intézett levele. Az MSZMP és a Hazafias Népfront terü­leti vezető szervei tevékenyen támogatták a szövetségek munkáját, közvetle­nül részt vettek a választások lebonyolításában. A jelölteket a helyi népfront­vezetőség tagjai terjesztették elő. A választások lebonyolítása sikeres volt. Széles körben felkeltette a nemzeti­ségi dolgozók érdeklődését a kongresszusok iránt, és sok olyan helység nem­zetiségi lakosai is igényelték, hogy megválaszthassák küldötteiket, ahol a szövetségek nem szándékoztak választást tartani. A választások iránti érdek­lődésre jellemző, hogy a kulturális műsorral egybekötött választási gyűlésen, pl. Kétegyházán 360 román, Mohácson 500 délszláv és német, a Tolna me­gyei Györkönyben 600 német, Legenden 300 szlovák vett részt. Annak ellenére, hogy igen rövid idő állt rendelkezésre és az előkészítés fo­lyamán váratlan nehézségek léptek fel - ezek közül különösen súlyos volt az, hogy a német és a szlovák szövetség főtitkára megbetegedett, és hosszú he­tekre kiesett a munkából -, a szövetségek munkatársai a szerkesztőségek, az országos választmány tagjainak és nem utolsósorban a párt, a népfront és az állami szerveknek segítségével megfelelően előkészítették a kongresszusokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom