Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)
Bevezető
A Megyei Művelődési Állandó Bizottság 1962-től 6 esetben foglalkozott nemzetiségi kérdésekkel. A nemzetiségi iskolák pozitívabb létszámalakulását így sem sikerült kedvezőbben befolyásolni. Az elmúlt években mind az általános, mind a középiskolák tanulmányi színvonala eléri vagy megközelíti a magyar iskolák eredményét. Bizonyítják ezt a különböző tanulmányi versenyek, egyetemi és főiskolai felvételi eredmények. A végzett hallgatók között számos mérnök, orvos, tanár stb. található. Nemzetiségi iskoláink nevelőinek nagy része az iskola volt tanítványa, akik visszakerülve városukba, községükbe az iskolai oktató-nevelő munka végzése mellett aktív résztvevői a társadalmi élet egyéb területének is. A Művelődésügyi Minisztérium rendelkezései alapján 3 év óta rendszeresek a szlovák és délszláv nevelők bel- és külföldi nyelvi továbbképző tanfolyamai. Sajnálatos, hogy a román nevelők számára nincs ilyen lehetőség. Az 1969-es tanévtől kezdődően a megyei művelődésügyi osztály és a TIT szélesíti a nemzetiségi nevelők szakmai továbbképzését anyanyelvükön, TIT-előadássorozatok keretében. III. 1. A nemzetiségi lakosság kulturális helyzete A nemzetiségi lakosság kultúrájának hagyományait a szövetségek, a Hazafias Népfront bizottságai, a művelődésügyi szakigazgatási szervek, valamint a népművelési intézmények ápolják, gyakran intenzívebben, mint maga a lakosság. A nemzetiségi településeken a könyvtárak jelentős része rendelkezik az illető nemzetiség nyelvén írott könyvekkel. Az olvasók csak kismértékben igénylik a könyveket. A nemzetiségiek döntő többsége szívesebben olvas magyarul. Ennek oka abban keresendő, hogy a nemzetiségi nyelvet - főként az idősebbek - csak beszélik, de nem olvassák. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a könyvtárakba járó nemzetiségi folyóiratokat - Eleken a Neue Zeitungot 3 , Battonyán a Narodne Novinét 4 , Gyulán a Foaia Noastrát 5 , Tótkomlóson a Ludové Novinyt 6 - elvétve, kevesen olvassák. Szarvason és Mezőberényben, ahová korábban jártak a nemzetiségi folyóiratok, az érdeklődés hiányában nem újították meg az előfizetésüket. Hasonlóan csökkenő tendenciát mutat a szövetségek kiadásában megjelenő nemzetiségi újságok iránti igény is. Összesen 310 szlovák, 55 román, 19 német és 80 szerb nyelvű újság jár a megyébe. Könyvtárainknak nagyobb gondot kell fordítaniuk állománygyarapító tevékenységük során az anyanyelvű irodalom beszerzésére, ugyanakkor fokozottabb mértékben kell törődniük az olvasási igény felkeltésével, propagálásával.
