Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)
Bevezető
Kaposvár, 1969. április 14. A Somogy Megyei Tanács VB jelentése a megyében élő nemzetiségek helyzetéről Vezető pártszerveink a felszabadulás után több alkalommal foglalkoztak a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetével, meghatározva a körükben végzendő politikai, oktatási és kulturális munka legfontosabb tennivalóit, alapelveit. Legutóbb a Politikai Bizottság 1968. szeptember 17-én foglalkozott e témával 1 . Jelentésünket ennek alapján tesszük meg a Somogy megyei helyzetről és teendőinkről. I. Somogy megye nem tartozik a jelentősebb nemzetiségi megyék közé. A nemzetiségi lakosság száma kevés és néhány község kivételével nagyon szétszórtan helyezkedik el. 1. Számuk pontos megállapítása komoly nehézségeket okoz, mert a népszámlálási adatok pontatlanok, a különböző becslések között pedig igen nagy az eltérés. A KSH által nyilvánosságra hozott 1960. évi népszámlálási adatok szerint megyénkben 363 653 54 372 705 1 194 magyar szlovák román német horvát 12 szerb 89 egyéb délszláv 4 711 cigány 251 egyéb és ismeretlen anyanyelvű személy él. Az Országos Széchényi Könyvtár 1968-ban végzett felmérése alapján viszont megyénk 5 községében (Lakócsa, Szentborbás, Potony, Tótújfalu, Ortilos-Szentmihályhegy) 3062 a délszlávok száma. A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének becslése alapján megyénk 11 településén (Bonnya, Ecseny, Gadács, Kaposfő, Kercseliget, Lad, Mike, Miklósi, Nágocs, Somogydöröcske, Szulok) 6930 német (sváb) nemzetiségi él. A KSH anyanyelv szerinti kimutatása nem jelenti a nemzetiséget, mert igen sok azoknak a száma, akik idegen anyanyelvük ellenére is magyarnak vallják magukat. Sokan pedig (horvátok és németek) a múltban elszenvedett sérelmek miatt vallják magukat magyarnak. Ezeknek száma
