Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)
Bevezető
A nemzetiségi lakosság politikai, társadalmi tevékenységének növelésében eredményesen tevékenykedik a Hazafias Népfront. Jó kapcsolatot tart fent a nemzetiségiek országos bizottságaival, közös programok alapján segíti a Politikai Bizottság határozatának végrehajtását. ' ,3ÔÎ.\20ljph£qi Sß î I .' III. A nemzetiségi községek közoktatását vizsgálva megállapítható, hogy a szlovák nyelvoktatás megyénk általános iskoláiban az ötvenes évek elején indult meg, felülről jövő kezdeményezésre. 1952-ben 24 községben 1265, 1959-ben 16 községben 1437 tanuló tanulta a nyelvet. Jelenleg 6 községben van nyelvet oktató iskola, Sátoraljaújhelyen szlovák tannyelvű iskola működik összesen 21 tanulócsoporttal, 451 tanulóval. A jelentős csökkenés okai abban keresendők, hogy a lakosság akkori valóságos igényeinél jóval több nemzetiségi iskolát szerveztünk, amelyekben néhány év után szülői igény híján a nyelvoktatás megszűnt. Az iskolák körzetesítése szintén közrejátszott a nyelvoktatás csökkenésében. Néhány helyen a kis településekről elpályázott, nemzetiségi nyelvet oktató pedagógus hiánya nehezítette a nemzetiségi nyelvoktatást. Megítélésünk szerint azonban a szülők egy részénél még ma is kísért - valamikor megalapozott - félelem, gyanakvás, bizalmatlanság is. Megyénkben nemzetiségi óvoda és középiskola nincs. Néhány általános iskolában a nyelvoktatás kiegészítőjeként szakkör működik. A Sátoraljaújhelyi Szlovák Altalános Iskolában és Kollégiumban is évről-évre csökken a tanulók létszáma annak ellenére, hogy nagyon kedvezményesek a térítési díjak. Főleg az alsó tagozat kezd elnéptelenedni. Problémát okoz az iskola ellátása megfelelő szlovák nyelvtudású nevelőkkel. Nehezíti ezt az a tény is, hogy az össztanulóknak csak a negyede beszéli jól anyanyelvét. A kulturális életben tükröződik legjobban - megyénkben is - a nemzetiségek sajátos arculata. A népi hagyományokhoz való fokozott ragaszkodás minden nemzeti kisebbségnél természetes jelenség. A nemzeti kultúra ápolásának egyik fö pillére az öntevékeny művészeti mozgalom. A nemzetiségi községek többségében működnek művészeti csoportok, azonban működésük nem mindegyikben folyamatos, sokszor csak egy-egy ünnepség műsorának betanulására és bemutatására korlátozódik tevékenységük. Igen színvonalas művészeti csoportok működnek Répáshután, Vágáshután, Hollóházán, Bükkszentkereszten, Rátkán. A csoportok műsorainak 40-60%-a nemzetiségi. Műsoraikkal rendszeresen ellátogatnak a szomszédos nemzetiségi községekbe, a répáshutaiak már ellátogattak a megye határán is túl, és sok elismerést szereztek. Főleg az idősebb korosztály körében él erősebben ez az igény.
