Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)
Bevezető
a. ) Az utóbbi években erősödött a különböző irányú nacionalista propaganda egyes magyarországi nemzetiségek között. Igen erőteljessé vált pl. az NSZK-ból irányított ellenséges propaganda a német nemzetiségű lakosság körében. Felhasználják a sajtót, a szervezett rokoni látogatásokat, könyvek és más írásos anyagok küldését, nyelvtanfolyamokat, anyagi támogatást, személyes kapcsolatokat, egészen a II. világháborúban elesett SS-ek Magyarországon lakó hozzátartozói nyugdíjának biztosításáig. (E nyugdíjak folyósításának előkészítését a nyugatnémet hivatalos szervek kéminformációk szerzésére is igyekeznek kihasználni. A nyugdíjban részesítettek száma egy év alatt 100-ról 1000 főre nőtt.) b. ) 1968-ban több szlovákiai lapban is nacionalista szemléletű cikkek jelentek meg a magyarországi szlovákok állítólagos „elnyomott" helyzetéről. Bár ezeket a kísérleteket az illetékes magyarországi nemzetiségi szövetségek, illetve a nemzetiségi lakosság többsége visszautasítja, természetesen a cikkek nem voltak hatástalanok. Annál kevésbé, mert - egyébként helyesen, a felesleges vitákat elvből kerülni szándékozva - a szlovák sajtótámadásokra hivatalos magyar reagálás nem történt. Az utóbbi néhány évben - Elsősorban Jugoszláviából és Csehszlovákiából - fokozódott egyes ottani társadalmi, politikai, kulturális szervek érdeklődése a hazai nemzetiségi szövetségek iránt. (Matica Hrvatska 2 , Matica Slovenska 3 ). Az említett országok magyarországi diplomáciai képviseletei is egyre intenzívebb tájékoztatási tevékenységet folytatnak. Ugyanakkor azok a magyar kezdeményezések, hogy a kulturális egyezményekbe - a kölcsönösség alapján - a nemzetiségek kulturális fejlődését segítő pontokat vegyünk, visszautasításra találtak. Különösen nagy az elzárkózás Románia részéről. 4. A Politikai Bizottság 1958. évi határozatának 4 a kétnyelvű feliratokról szóló előírásait - Zala megye kivételével - nem hajtották végre. Néhány igazgatási rendelkezés helytelen szövegezése - pl. a nem magyar hangzású keresztneveket nem lehet anyakönyvezni - is alkalmat ad a nemzetiségi érzékenység megsértésére. 5. A rádió, a televízió és a központi lapok nem fordítanak megfelelő figyelmet a nemzetiségek problémáira és igényeire. A nemzetiségi lapok előfizetőinek száma - figyelembe véve a nemzetiségi lakosság lélekszámát nagyon alacsony, a román lap kéthetenkénti megjelenése nehezíti a szerkesztést és a terjesztést. A nemzetiségiek anyanyelvű szépirodalommal, ifjúsági és gyermekirodalommal való ellátása nem kielégítő, terjesztésük is megoldatlan. A nemzetiségek lakta területen, a falusi könyvtárakban a nemzetiségi nyelvű könyvek száma kevés, kis választékú, jórészt elavult.
