Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

MOL XIX-I-4-g. 6. tétel. — Huszonötoldalas géppel írt tisztázat, aláírás és pontos dátum nélkül. Lásd a 47.dokumentumot. Bár a dokumentumot nem írták alá, és pontos dátummal sem látták el, az feltehetőleg a Művelődési Minisztériumban készülhetett és egyik előkészítő anyaga volt az 1968. június 6-án Ilku Pál miniszter által szignált „Jelentés..."-nek. Ezekben a hetekben mind az MSZMP KB egyes osztályainál, mind a művelődési minisztériumban több dokumentum készült e tárgykörben, amelyek nemcsak tartalmilag, de konkrét megfogalmazásukban is nagy átfedéseket mutatnak. A melléklet hiányzott a dokumentum mellől. Utalás az 1963. február 24-én és az 1967. március 19-én megtartott országgyűlési és tanácstag választásokra. Lásd a 49. dokumentum 5. számú jegyzetét. Az utasítást sem könyvészeti, sem levéltári anyagban nem sikerült föllelni. Lásd a 13.dokumentum 5. számú jegyzetét. 70. Budapest, 1968. szeptember 17. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának határozata a magyarországi nemzetiségek helyzetéről Nemzetiségi politikánk eredményei a párt következetes internacionalista politikáján, az ország általános gazdasági, politikai és kulturális fejlődésén, a szocialista demokráciák szélesedésén alapulnak. Azok a gazdasági társadalmi, politikai és kulturális folyamatok, amelyek az utóbbi években hazánk fejlődését jellemzik, kiterjedtek a nemzetiségi lakosságra is. A nemzetiségi lakosság mindenekelőtt a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a termelőszövetkezetek gazdasági és politikai megszilárdulása eredményeként halad előre. Minden nemzetiség körében fokozódott - a bizonyos nemzetiségi zártságot jelentő falusi környezetből - a városba való vándorlás. Ez a folyamat azonban lassúbb az országos átlagnál, és a munkás, valamint értelmiségi rétegek aránya a nemzetiségek között az átlagosnál jóval alacsonyabb. A nemzetiségi anyanyelvű oktatás kétféle iskolatípusban folyik: az úgynevezett kétnyelvű iskolákban (ahol a humán tárgyakat a nemzetiségi nyelven, a reál tárgyakat magyar nyelven oktatják) és a nyelvoktató iskolákban, ahol a nemzetiségi anyanyelvet heti három-négy órában oktatják. Jelenleg kb. 1250 óvódáskorú gyermekkel foglalkoznak az óvodák nemzetiségi anyanyelven is. Évente közel 2200 tanuló jár a kétnyelvű és 20 000 a nyelvoktató általános iskolákba. A hét nemzetiségi tanítási nyelvű gimnáziumba kb. 800 közép-iskolás tanul. A magyarországi nemzetiségek kultúrájának ápolása széles körű lehetőségekkel rendelkezik, és jó eredményeket mutat fel. Évente és nemzetiségen-