Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

A románok és a délszlávok között viszonylag nagy volt a szegényparasztok aránya, a szlovákokra a középparasztok magas arányszáma voltjellemző, míg a német falusi lakosság zöme kishaszonbérlő és mezőgazdasági munkás volt. A szlovákok viszonylag jobb helyzete a lakosságcsere következtében alakult ki: főként a szegényebb rétegek települtek át Szlovákiába, míg a vagyonosabbak maradtak. A németek zöme mezőgazdasági, ipari munkásként helyezkedett el, egy részük kishaszonbérlővé vált. A nemzetiségek társadalmi rétegeződéséről jelenleg sincsenek kielégítő statisztikai adataink. Bizonyos adatokkal mégis rendelkezünk, amelyek a helyzetről megközelítő képet adnak. A nemzetiségi tanulók szüleinek foglalkozása a Statisztikai Hivatal 1955-ös összesítése szerint foglalkozás szlovák % délszláv % román % dolgozó paraszt 66 85 94 munkás 25 9 3 értelmiségi 3 egyéb 6 6 3 Az 1960. évi népszámlálási adatok a falusi, paraszti lakosság vonatkozásában lényegében megerősítik ezt a képet. Az egyes nemzetiségeken belül a falusi lakosok aránya tehát magasabb, városiasodási folyamatuk lassúbb az országos átlagnál. Ez arra a feltételezésre vezet, hogy a nemzetiségek ragaszkodása a falusi, még mindig bizonyos nemzetiségi zártságot, védettséget jelentő környezethez erősebb, mint a magyar falusi lakosságnál, amelynél a városba költözés nem jelenti a nemzetiségi környezetből való kiszakadást. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy minden nemzetiség körében fokozódott a városba vándorlás, s hogy a magukat nem magyar anyanyelvüeknek vallók aránya csökkent a falun, számuk pedig abszolút számokban növekedett a városokban és Budapesten. Azok a társadalmi, gazdasági és politikai folyamatok, amelyek az utóbbi években hazánk fejlődését jellemzik, döntő hatással voltak a nemzetiségek közötti viszonyok kedvezőbb fejlődésére is. Mint a korábbiakból kitűnik, a nemzetiségi lakosság zöme falun él, és mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozik. Ez az oka annak, hogy a legkedvezőbb hatást a mezőgazdaság szocialista átszervezése gazdasági és politikai megszilárdulása jelentette, mely jó alapot teremtett a nemzetiségi dolgozók szocialista neveléséhez, műveltségi színvonaluk emeléséhez. A termelőszövetkezetekben végzett közös munka elősegíti a magyar és a nemzetiségi dolgozók testvéri együttélését és egyre inkább megszünteti az elhatárolódást. Új szocialista közösségeket alakít ki, amelyekben eltűnőben vannak a nemzetiségi ellentétek. (Megjegyezzük, hogy amíg a többnemzetiségű közsé-