Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)
Bevezető
legü változás, amely indokolná, hogy a szövetségek irányítását kivonjuk a[Müvelődési] Minisztérium hatásköréből. Politikai szükségesség diktálja, hogy továbbra is állami irányító szerv foglalkozzék a nemzetiségek helyzetével." - In: A magyar állam és a nemzetiségek. A magyarországi nemzetiségi kérdés történetének jogforrásai 1848-1993. Budapest, 2002. 713. 67. Budapest, 1967. január [?] A Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztályának feljegyzése a nemzetiségi iskolák helyzetéről 1. Iskolatípusok A nemzetiségi nyelvnek, mint anyanyelvnek az oktatása jelenleg kétféle iskolatípusban folyik: 1.) nemzetiségi tanítási nyelvű általános iskolában, illetve óvodában, gimnáziumban; 2.) nemzetiségi nyelvet oktató általános iskolában, illetve óvodában. A közhasználatban az elsőt „tannyelvű", a másodikat „nyelvoktató" iskolának (óvodának) nevezzük. A nemzetiségi tanítási nyelvű általános iskolákban - és ez vonatkozik a gimnáziumokra is - a tantárgyak többségét anyanyelven oktatjuk, csupán a reál tantárgyak oktatási nyelve a magyar. A közkeletű, általános szakkifejezéseket mindkét nyelven megtanítjuk. Jelenleg 24 tannyelvű iskolánk működik 2164 tanulóval. A nemzetiségi nyelvet oktató iskolák tulajdonképpen magyar tanítási nyelvű általános iskolák, amelyekben - a nemzetiségi származású tanulók - a nemzetiségi nyelvet, mint anyanyelvet az 1. és 2. osztályban heti 2-2, az 5-8. osztályban heti 3-3 órában tanulják. Ezek az anyanyelvi órák az órarendbe beillesztett órák , ha a nyelvtanulásra jelentkezett tanulók egyegy osztály tanulóinak a túlnyomó többségét alkotják; illetve csatlakozó órák , ha a jelentkezett tanulók számának aránya kisebb. Jelenleg 255 nyelvoktató általános iskolánk van, 19 790 anyanyelvi oktatásrajelentkezett tanulóval.
