Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

Az első országos munkaértekezletek óta a szövetségek munkájában lényeges fejlődés tapasztalható. Tevékenységükben a kulturális feladatok mellett előtérbe kerültek a politikai, társadalmi feladatok. így például részt vettek a választási feladatokban. A mezőgazdaság átszervezésekor közreműködtek egyes nemzetiséglakta vidékek problémáinak megoldásában. A szervezési munka befejezése után pedig a helyi és járási szervek támogatásával termelőszövetkezeti tapasztalatcseréket szerveztek, amelyek hozzájárultak a termelőszövetkezetek politikai megszilárdításához. Rendezvényeiket (pl. nemzetiségi napok, békeestek, kultúrkörutak stb.) a járási párt- és népfrontbizottságokkal egyetértésben a Hazafias Népfront helyi aktívái készítik elő, ahol nemzetiségi és magyar nyelvű előadásokat és műsorokat adnak. A fentiek alapján célszerűnek mutatkozott, hogy a Hazafias Népfront III. Kongresszusa

3 után a nemzetiségi szövetségek - mint a Hazafias Népfront csatlakozó szervei - megrendezzék második országos munkaértekezletüket. A munkaértekezletek megrendezésével kapcsolatban az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága határozatot hozott. A határozat alapján a nemzetiségi szövetségek második munkaértekezleteit megfelelően előkészítettük. A főtitkárokkal részletesen megbeszéltük a referátumok szempontjait. A beszámolókat az országos munkaértekezletek előtt egy hónappal a szövetségek elkészítették, ezeket a Nemzetiségi Osztályon megvitattuk, s a szükséges átdolgozás után, miniszterhelyettesi jóváhagyással elküldtük az MSZMP KB Kulturális Osztályára. A főtitkári beszámolók a következő főbb kérdésekkel foglalkoztak: nemzetközi helyzet; hazánk bel- és külpolitikája; Magyar Szocialista Munkáspárt VIII.

4 és a Hazafias Népfront III. Kongresszusa által meghatározott feladatok; hazánk politikai, gazdasági és kulturális fejlődése; a szövetség tömegpolitikai és kulturális munkájának és feladatainak ismertetése. A német szövetség beszámolója a fentieken kívül foglalkozott a hazai német nemzetiségi lakosság Nyugat-Németországban élő rokonai kapcsolataival, ezek hatásával, a két Németország kérdésével. Az országos munkaértekezleteken résztvevő küldötteket a szövetségek az MSZMP, valamint a Hazafias Népfront járási, megyei bizottságaival közösen jelölték ki. A küldöttek: termelőszövetkezeti vezetők, dolgozók, községi Hazafias Népfront bizottságainak tagjai, tanácstagok, pártbizottsági tagok, nemzetiségi pedagógusok, üzemi dolgozók, járási, illetve megyei párt, Hazafias Népfront, tanácsapparátusban dolgozók voltak. A munkaértekezleteken a KB Kulturális Osztálya és a Nemzetiségi Osztály munkatársai is részt vettek. Az országos munkaértekezletek küldöttei újraválasztották a 30-35 tagú társadalmi bizottságokat, amelyek a szövetségek mellett működő „tanácsadó testületek", és évenként egy alkalommal üléseznek. A szövetségek főtitkárait nem választják azokat a művelődésügyi miniszter nevezi ki a párt javaslatára.