Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)
Bevezető
egyes helyeken jelentkező értetlenségeket küzdjek le, következetesen munkálkodjanak a marxizmus-leninizmus elveinek érvényesítéséért a nemzetiségi politikában is. A nemzetiségi politikánk megvalósítása során biztosítani kell, hogy mindenkor érvényesüljön a teljes állampolgári egyenjogúság." Az itt kifejezésre jutott elvek a gyakorlatban döntő részben helyesen valósultak meg, mert az oktatás területén is mindenkor az alkotmány szellemének megfelelően jártunk el. 2. Nemzetiségeink létszáma A hazánkban élő nemzetiségek létszámára vonatkozólag pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre. Az 1960. évi népszámlálás adatai a Központi Statisztikai Hivatal szerint nem fedik a valóságot, mert a nemzetiségi lakosság részéről bizonyos fokú tartózkodás, illetve közömbösség nyilvánult meg nemcsak a nemzetiségi hovatartozandóság nyilvánításánál, hanem még az anyanyelv bevallásánál is. A valóságot legjobban megközelíti a Központi Statisztikai Hivatal „A nemzetiségi kisebbségek száma és helyzete 1955" című - 1955. december 6-án kiadott - jelentése. 6 Nemzetiségi nyelvű népesség hazánk minden megyéjében él, Szolnok megye kivételével. Baranyában 20%, Tolnában 12, Békésben 11, BácsKiskun, Pest és Vas megyékben 4,6% a nemzetiségi lakosság számaránya. Körülbelül 300 községben a nemzetiségek számaránya 20% fölött van, 60 községben a számarány 50%, 8-10 községben több, mint 80%. A nemzetiségektől lakott községek kb. 98%-ában van villanyvilágítás és mozi; 15 orvos jut 10 000 nemzetiségi lakosra. így van ez a hasonló nagyságú magyar községekben is. A villanyvilágítást a községek 50%-ába a felszabadulás után vezették be. A nemzetiségi lakosság túlnyomó többsége a kollektív mezőgazdaságban dolgozik, jelentős részük bányász és más ipari munkás. A nemzetiségi dolgozók együtt élnek és dolgoznak a magyar dolgozókkal, megítélésük egyetlen kritériuma, hogyan teljesítik azokat a kötelezettségeket, amelyek a szocializmus építéséből reájuk hárulnak. II. RÉSZ A nemzetiségek között végzendő politikai és kulturális munkát az MSZMP Politikai Bizottságának a nemzetiségi munkára vonatkozó 1958. évi határozata, a VIII. kongresszus határozatai 7 , a Művelődésügyi Minisztérium és a Hazafias Népfront, valamint a Pártközpont Kulturális Osztálya által meghatározott főbb célkitűzések szabják meg.
