Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)
Bevezető
Budapest, 1963. április 23. Feljegyzés az MSZMP KB Tudományos és Kulturális Osztálya számára a nemzetiségek között végzendő politikai és kulturális munkáról 1 A nemzetiségek között végzendő politikai és kulturális munkát a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a nemzetiségi munkára vonatkozó határozata 2 , a VIII. kongresszus 3 határozatai, valamint a Művelődésügyi Minisztérium 1962/63. évi munkatervének főbb célkitűzései szabják meg. A nemzetiségi osztály fő feladata a nemzetiségi szövetségek és lapszerkesztőségek tömegpolitikai és kulturális munkájának elvi irányítása és ellenőrzése; a nemzetiségi oktatás kérdéseivel foglalkozó szakosztályok munkájának segítése; szoros együttműködés a központi és területi párt-, állami és társadalmi szervekkel. A nemzetiségek közötti népművelő és tömegkulturális munka feladatait meghatározza az a körülmény, hogy a nemzetiségek által is lakott helységek zöme falusi település. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, a társadalom szerkezetében bekövetkezett változás jelentősen megváltoztatta a nemzetiségi lakosság, a vegyes lakta (sic!) községek helyzetét is. A tsz-szervezés befejezése és fokozatos megszilárdulása jó alapot teremtett a nemzetiségi dolgozók szocialista nevelésének, műveltségi színvonaluk emelésének fokozásához. A magyar és nemzetiségi dolgozók, amikor beléptek a termelőszövetkezetbe, közelebb kerültek egymáshoz, elősegítve ezzel a nemzetiségek testvéri együttélését. A falu szocialista átalakulása egyre inkább megszünteti az elhatárolódást a különböző nemzetiségek között, új, szocialista közösségeket alakít ki, amelyekben nem lehet talaja a nemzetiségi ellentéteknek. Ennek ellenére az elmúlt egy-két esztendőben még szórványosan jelentkeztek új problémák, nézeteltérések a vegyes lakosságú községekben, mint pl. milyen arányban kerültek nemzetiségi dolgozók a tsz-vezetőségekbe, milyen nemzetiségű a tsz-elnök, az agronómus, a brigádvezető. Előfordult az is, hogy a munkaszervezés kezdeti nehézségeit összefüggésbe hozták a vezetők nemzetiségével. A jelenlegi helyzetben a tapasztalatok azt mutatják, hogy már ezek a problémák falun nem élnek, és mindinkább a terméseredmények fokozása jut előtérbe. Arra kell törekedni, hogy a nemzetiségi szövetségek saját eszközeikkel, sajátos módon továbbra is közvetítsék a párt politikáját a nemzetiségi dolgozók felé, mozgósítsanak a párt és a kormány által kijelölt feladatok végrehajtására
