Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)
Bevezető
nemzetiségi napokat. Tegyék szorosabbá a kapcsolatokat a területi párt- és tömegszervezetekkel, és mint a Hazafias Népfront csatlakozó szervei, használják fel munkájukban a népfront nyújtotta lehetőségeket." A nemzetiségi szövetségek a politikai bizottság határozata előtt lényegében mint kulturális szervek működtek. A politikai bizottság határozata értelmében tevékenységükben előtérbe kerültek a közvetlen politikai feladatok, bár a gyakorlatban munkájukban változatlanul a kulturális-népművelő munka dominál, az esetek nagy részében közvetlen politikai tevékenységük a kultúrmunkához kapcsolódik. Az ellenforradalmat követő években a szövetségek részt vettek a nemzetiségi községekben a termelőszövetkezetek megalakításában és személyi kapcsolataik révén, helyi politikai feladatok megoldásában. A Művelődésügyi Minisztérium a nemzetiségi kultúrmunka támogatására autóbuszt üzemeltet, amellyel a német, szlovák, délszláv szövetség évente 6 alkalommal, a román szövetség évente 4 alkalommal 7-7 napos kultúrkörút keretében meglátogatják a nemzetiségi lakosságú községeket, s ott a nemzetiségi kultúrcsoportok gyűléssel egybekötve műsort adnak. A nemzetiségi szövetségek népművelő és politikai munkáját nagymértékben nehezíti, hogy a hazai nemzetiségi dolgozók egy nemzetiségen belül is többféle táj nyelvet beszélnek, szük szókinccsel, és jelentős részük az irodalmi nyelvet egyáltalán nem érti. A nemzetiségi szövetségek mellett társadalmi bizottságok működnek. Ezeknek tagjai meghívott személyek, akiknek a helyi társadalmi és állami szervekkel főként személyi jellegű, laza kapcsolatuk van. A szövetségek központjában jelenleg 3-5 munkatárs működik, akik elsősorban a nemzetiségi kultúrcsoportok patronálásával foglalkoznak. A szövetségeknek más apparátusa nincsen. Ilyen körülmények között a nemzetiségi szövetségek politikai közreműködése a helyi politikai és nemzetiségi problémák megoldásában nehézkes. Területi munkájuk jelentős részét a kultúrkörutak szervezése teszi ki. A szövetségek kapcsolata a Hazafias Népfront központjával igen laza, a helyi népfrontszervekkel kapcsolatuk alkalomszerű. Magyarországon a nemzetiségek közötti ellentétek lényegében megszűntek, s a nemzetiségi dolgozók problematikája politikai, gazdasági vonatkozásban azonos a magyar dolgozókéval. Elsősorban német és délszláv területen a nemzetiségi érzés erős, sporadikusan burkolt formában a nacionalizmusnak a nyomaival is találkozunk helyenként. Ez a burkolt nacionalizmus érezhető az együttélő magyar lakosságnál is. A reális szükségleteknek megfelelően éppen ezért szükséges, hogy a nemzetiségi szövetségek munkájának szerves részét alkossa a kulturális tevékenység mellett a párt által meghatározott - elsősorban a falu szocialista átalakítása érdekében végzett - politikai szervező és felvilágosító tevékenység. Ennek érdekében az 1962/63. évi politikai és kulturális munkaterv elkészítésénél a következő alapvető szempontokat és feladatokat javasoljuk a nemzetiségi szövetségeknek munkatervükbe beiktatni:
