Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)
Bevezető
A szövetség fennállása óta először készített jól átgondolt, éves munkatervet. A munkaterv pontos végrehajtását azonban gátolja a káderhiány. A szövetség káderproblémájának megoldását Wild elvtárs halogatja, és nem fordít rá kellő figyelmet. 5 Bár javulás van a vezetés munkastílusában, Wild elvtárs foglalkozik beosztottaival, igyekszik olyan légkört teremteni, mely a tervszerű, nyugodt munkát biztosítja, még tapasztalhatók nagy nekilendülések és megtorpanások a munkában. Sokszor túl sokat vállalnak magukra, és elvesznek a napi feladatok megoldásában. Nem tartjuk helyesnek hogy Wild elvtársat gyakran veszik igénybe külföldi küldöttségek kísérésére, esetenként tolmácsolásra. Ez zavarja a szövetség tervszerű munkáját. 2. A szövetség területi munkája E tekintetben a szövetségek között legnehezebb helyzetben vannak, mert legnagyobb a terület, és még mindig van bizonyos fokú bizalmatlanság a szövetséggel szemben. Elfogadják a szövetség munkáját, vonzódnak is hozzá, de félnek is tőle. Ezért kell különös gonddal foglalkozni a területi kapcsolatok kiszélesítésével. Helyesen ismerték fel, hogy a szövetség apparátusában akkor sem tudnák megvalósítani tömegpolitikai feladataikat, ha állandóan vidéken tartózkodnának. Komoly erőfeszítéseket tettek aktívahálózat kiépítésére, azonban ez a munka hosszabb ideje megtorpant. Néha elkövetik azt a hibát, hogy túl sokat vállalnak magukra a helyi problémák megoldásában, nem kérik az ottani szervek segítségét. Mindent maguk akarnak lebonyolítani. Ezen változtatniok kell. Meg kell valósítani, hogy a nemzetiségekkel való foglalkozást a községi, járási, megyei népfront-, párt- és állami szervek végezzék, és a szövetség sajátos módszereivel segítse ezt a munkát. A politikai és kulturális munka módszereinek kimunkálásában vegyen részt, koordinálja az egyes szervek munkáját, feladatait építse bele a területen folyó általános politikai és kulturális munkába. Csak így válhat a szövetség munkája átfogóvá. 7 A német szövetség 1960 áprilisában tartotta első országos munkaértekezletét. Az értekezletet jól készítették elő, a főtitkári beszámoló bátran nyúlt néhány „kényes" kérdéshez is, reálisan értékelte a végzett munkát és a német nemzetiségi dolgozók helyzetét. Az értekezleten 112-en jelentek meg, 37 hozzászólás hangzott el. A felszólalók elmondották, hogy a passzivitás mindinkább feloldódik, elégedettek jogaikkal, a közügyek intézésében mind több német ajkú dolgozó kapcsolódik be. Az értekezlet sok segítséget nyújtott a további munkához. 27 tagú társadalmi bizottságot választott azzal a céllal, hogy a szövetség munkáját szélesebb társadalmi alapokra helyezze. Helyes volt a munkaértekezlet határozata.
