Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

Jellemző volt, hogy az értekezleten felszólaló munkások és parasztok nemigen vettek tudomást a nemzetiségi kérdések túlhangsúlyozásáról, és inkább a tsz-ek vagy munkahelyeik általános problémáiról beszéltek. így azután érdekes különbség mutatkozott a munkások, parasztok és egyes értelmiségiek hozzáállása között, az értelmiségi hozzászólók a nemzetiség léte, megmaradása és a nemzetiségi nyelv elsajátításának kérdéseit taglalták. Végső kicsengésében a munkaértekezlet pozitív volt, mert a hozzászólók többsége a szocializmus építésének problémái szempontjából foglalt állást és fogadta el az egyébként helyes határozati javaslatot. A munkaértekezlet résztvevői 35 tagú társadalmi bizottságot alakítottak. d) A szlovák szövetség munkaértekezlete Legutoljára május 22-23-án került sor a szlovák munkaértekezletre. A párt központi bizottságát Szerényi Sándor elvtárs, a Hazafias Népfrontot Harmati Sándor elvtárs képviselte. Az értekezleten 143 résztvevő volt. Felszólalók száma 27 volt. A főtitkári beszámoló helyes képet adott hazánkban élő szlovák dolgozók helyzetéről. Egyes problémákat azonban megkerült (pl. az iskolareform és az asszimiláció kérdése). A felszólalók kivétel nélkül helyeselték a párt és a kormány nemzetiségi politikáját. Helyeselték a szövetség tömegpolitikai síkon való aktivizálódását. Emelte az értekezlet színvonalát a néhány viharsaroki veterán elvtárs megemlékezése, a vidék dolgozó népének, magyaroknak és szlovákoknak közös harcairól, melyet közösen vívtak a jobb életkörülmények és a munkáshatalom megteremtéséért. Kiemelték, hogy ez az együttműködés eredményezte és biztosítja a jövőben is sikereinket. Beszámoltak a nagyüzemi gazdálkodásért vívott harcaikról és bizonyították a szocialista mezőgazdaság fölényét. Speciálisan nemzetiségi problémákkal kapcsolatosan egykét volt szlovák tömegszervezeti funkcionárius részéről merült fel az az óhaj, hogy a Kossuth rádió szlovák nyelvű adást is sugározzon. („Megérdemli ez a szorgalmas nép, hogy saját nyelvét hallhassa a Kossuth rádióban.") A határozatjavaslat elfogadása után 33 tagú társadalmi bizottságot alakítottak. A munkaértekezleten szép számmal vettek részt a nemzetiségek által lakott megyék, járások, községek pártbizottságainak képviselői, tanácsosai, népfront és tömegszervezeti funkcionáriusok. Hozzászólásaik azt tükrözték, hogy pártunk határozatait a nemzetiségi kérdésben jól ismerik, megértették és nagy körültekintéssel foglalkoznak a vegyes lakosságú települések problémáival. Örvendetes az értekezleteknek azon megállapítása, hogy a nemzetiségi dolgozók között határozott bizalom uralkodik pártunk és kormányunk irányában, továbbá az, hogy nemzetiségi lakosságunk tud-