Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

értékelésekor tapasztaltuk Somogy megyében, de erre Baranya megyei viszonylatban felhívta figyelmünket a Baranya megyei pártbizottság. Az evangélikus szlovákságnál pedig általánosságban az tapasztalható, hogy a templomban használja anyanyelvét, az iskolában azonban a magyar nyelvhez ragaszkodik, azonban gyakori a szlovák hittanóra is.

7 Elsősorban ezt Nógrád és Békés megye szlovák községeinél a helyszíni kiszállások alkalmából tapasztaltuk. A fentiekből következik a teendő: a pozitív nemzetiségi politika kö vetése. A hittanlemorzsolódás a kollégiumokkal kapcsolatos általános iskolákban egészséges. (Gyula 60%, Békéscsaba kb. 80%). Iskoláinkban azonban 1-2 kivételtől eltekintve (pl. Tótkomlós, ahol a lemorzsolódás közel 20%-os) csaknem 100%-os a hittanra járó tanulók száma. A fentiekből kitűnik, hogy a minisztérium a nemzetiségi oktatás területén végzett munkájában a súlypont a szervezésen volt. Nem történt meg kellő mértékben a meglévő iskolák tanulmányi színvonalának felemelése, ami feltétlenül megkönnyíti a szervezési munkát is. A nemzetiségi oktatás területén a következő javaslatokat terjesszük elő: I. Szervezési feladatok: 1. A szarvasi szlovák általános iskolai kollégium bővítése 100 férőhellyel (50 létszámról 150-re). A szarvasi szlovák tanyák tanulói számára így osztatlan körzeti általános iskola állna rendelkezésre. Épület, felszerelés biztosítása. Határidő: szeptember 1. 2. A pomázi szerb általános iskolai kollégium férőhelyeinek felemelése 40 főről 70 főre. (A kis létszámú szerb népiskolák tanulói színvonalasabb iskolába kerülhetnek.) Határidő: szeptember 1. 3. Abaúj-Zemplén szlovák községei számára egy 50 férőhelyü általános iskolás kollégium felállítása Sátoraljaújhelyen. Épület, felszerelés biztosítása. Benépesítési propaganda megindítása a Népművelési Minisztériummal és a szlovák szövetséggel. Határidő: szeptember 1.