Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

A statisztikai és a becslési számok közötti eltérések gondot és bizonytalansá­got okoztak és okoznak a nemzetiségi iskolahálózat megszervezésénél, to­vábbfejlesztésénél. Az iskolahálózat megszervezésének kezdetén úgy látszott, hogy azt rövid né­hány év alatt törésmentesen sikerül létrehozni. A szervezést azonban menet közben adódó bel- és külpolitikai fejlemények hátrányosan befolyásolták (né­met kitelepítés, szlovák-magyar lakosságcsere, kedvezőtlen magyar-jugo­szláv viszony, az 1956-os ellenforradalom). Az eddigi eredményeket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a nemzetiségi kér­dés gyakorlati megoldásával az állami főhatóságok közül csak az Oktatásügyi és Népművelési Minisztérium foglalkozott. A területen csak a tanácsok ok­tatási és népművelési osztályai. A párt- és államigazgatási szervek csak a leg­felső vagy felső szinten foglalkoznak és foglalkoztak a nemzetiségi kérdés (oktatás) elvi megoldásával. (Lásd az MDP KV-nek 1956. május 21-én kelt határozatát.) 2 Ilyen körülmények között a Művelődésügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztálya, valamint a területi művelődésügyi apparátus magára hagyatva kénytelen megbirkózni a nemzetiségi oktatás bonyolult és rendkívül szerteágazó kérdéseinek megoldásával. A fentiek ellenére - ha lassúbb ütemben is - mind a négy nemzetiség (dél­szláv, német, román, szlovák) részére alsó oktatástól (óvoda) a felsőoktatásig (főiskola, egyetem) kiépült az iskolahálózat. Ezen belül az egyes iskolafajtá­kat továbbfejlesztettük. Jelenleg mind a négy nemzetiségnek (délszláv, német, román, szlovák) van­nak önálló és nyelvoktató óvodái, anyanyelvet oktató és anyanyelvi tanítású általános iskolái (diákotthonos és nem diákotthonos), középiskolái (általános gimnázium, tanítóképző, ezek is diákotthonosak), főiskolai tanszékei (Szege­den román, szlovák, Pécsett német, délszláv). A felsorolt intézményeken kí­vül nemzetiségi középiskolát végzett tanulók a budapesti egyetem filológiai intézeteiben (Román, Német, Szláv Intézet) is folytathatják tanulmányaikat. Fenti nemzetiségi intézményeken kívül hazánk területén működik még 3 gö­rög általános iskola (Balatonkenese, Beloiannisz, Budapest). A Nemzetiségi Osztály ezen iskoláknak csak a szakfelügyeletéről gondoskodik. Az iskolák­kal kapcsolatos egyéb feladatok megoldása a Művelődésügyi Minisztérium Gyermek- és Ifjúságvédelmi Osztályának hatáskörébe tartozik. A görög is­kolákon kívül az országban van még 3 bolgár iskola is. Ezeknek az iskolák­nak a szervezése, fenntartása, irányítása és ellenőrzése a bolgár nagykövetség hatáskörébe tartozik. Az alábbiakban a nemzetiségi iskolahálózattal, valamint a nemzetiségi ok­tató-nevelő munka tartalmi kérdéseivel nemzetiségenként foglalkozunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom