Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

bár az utóbbi időben javult - rendkívül alacsony, nem elégíti ki a délszláv dolgozókat. Nagyon keveset foglalkozik a délszláv dolgozókat érdeklő iro­dalmi, történelmi és kulturális kérdésekkel. 1955. november óta 1500 példányban kéthetenként rendszeresen megjelenik a Pionirska Danica 6 , a délszláv nyelvű úttörők lapja. A Nase Novine kiadásában évente jelenik meg a Nas Kalendar 7 , melynek pél­dányszáma az 1951-52-es 3000-3000-ről 1955-ben 7000-re emelkedett. A délszláv kisebbség felé folytatott kulturális munka legelmaradottabb terü­lete a délszláv kisebbség, szerb, horvát és szlovén nyelvű könyvekkel való ellátása. A délszláv kisebbség részéről jelentős érdeklődés mutatkozik a jugo­szláv szépirodalmi művek iránt. 1955-ig főleg magyar és szovjet müveket adtunk ki szerb, horvát nyelven. 1955-től kezdve kezdődött meg az eredeti jugoszláv müvek fordítása, kiadása. 8 Az eddig kiadott szerb, horvát nyelvű könyveket 1000-1000 példányban je­lentettük meg. A délszláv nyelvű könyvek Magyarországon való kiadása - az alacsony példányszám miatt - nem gazdaságos. A Népművelési Miniszté­rium tervei szerint a jövőben egyrészt csak a magyarországi délszláv dolgo­zók írásait, másrészt a Délszláv Szövetség és a Népművészeti Intézet irányí­tásával begyűjtött néprajzi anyagot tervezik Magyarországon kiadni. A mi­nisztérium a jövőben Jugoszláviából szeretné beszerezni a szépirodalmi mü­veket. 9 Ez egyrészt gazdaságosabb, másrészt biztosítja, hogy a különböző nyelvjárást beszélő délszláv dolgozók a dialektusukban írt vagy ehhez közel álló nyelvjárásban olvassanak szépirodalmi müveket. A megfelelő magyar külkereskedelmi vállalat ez irányú tárgyalásait az illetékes jugoszláv külke­reskedelmi szervekkel már megkezdte. Az elmúlt évek során továbbfejlődött a délszláv nemzetiségű iskolahálózat, megfelelő számú délszláv anyanyelvű pedagógust képeztünk ki. Az óvónőket nem számítva, 140 délszláv pedagógus, 185 tanulócsoportban oktatja a dél­szláv szülők gyermekeit. 1949-1955 között több mint 50 délszláv származású fiatal végezte el a Pedagógiai Főiskola délszláv tanszékét. A tanulókat ellát­tuk megfelelő tankönyvekkel. Az anyanyelvű, illetve nyelvoktató általános iskolák száma az 1952/53. tanévben meglévő 52-ről 1955/56-ban 66-ra emel­kedett (ebből 5 szlovén nyelven oktató iskola). Az anyanyelvű iskolák számát nem sikerült növelni, de nagyban növekedett az anyanyelvet, mint rendkívüli tantárgyat (heti 3 óra) tanulni akarók száma. A viszonylag lassú emelkedés fő oka, hogy a szülők tartózkodnak gyermekeiket délszláv nyelvű iskolába be­íratni. A közelmúltban Drávasztárán 100 aláírással ellátott tiltakozó levelet küldtek az Oktatásügyi Minisztériumba, melyben tiltakoztak a délszláv anya­nyelvű oktatás ellen, melyet korábbi évek során bevezettek. Ilyen tiltakozás gyakran tapasztalható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom