Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)
Bevezető
A délszláv anyanyelvűek közel 2/3-a Baranya, Bács-Kiskun és Vas megyékben lakik. Vasban a lakosság 3, Baranyában 2,8, Bács-Kiskunban 1,6%-a délszláv anyanyelvű. Az ország területén 52 olyan község van, ahol a délszláv anyanyelvűek száma meghaladja a lakosság 20%-át. Ezek közül 23 községben a délszláv anyanyelvűek a lakosság több mint felét teszik ki. A délszláv anyanyelvű lakosságon belül magyarosodási folyamat - a délszláv települések zártabb elhelyezése miatt - a többi nemzetiségekhez viszonyítva kevésbé mutatkozik. A délszláv anyanyelvű lakosság soraiban a felszabadulás előtt magasabb volt a mezőgazdasági foglalkozásúak és ezen belül a közép- és szegényparasztok aránya, mint a magyar anyanyelvűeknél. A délszláv anyanyelvűek foglalkozása, gazdasági helyzete a felszabadulást követően nem változott, legnagyobb részük változatlanul mezőgazdasági foglalkozású. Vagyoni helyzetük körülbelül azonos, vagy valamivel kedvezőtlenebb, mint a hasonló magyar népességnek, mivel mezőgazdasági szakismereteik alacsonyabb fokúak. A termelőszövetkezeti mozgalomban kevésbé vesznek részt, csupán Bács-Kiskun megyében találunk nagyobb számú délszláv tagot a szövetkezetekben. A délszláv lakosság foglalkozási megoszlásáról némi képet nyújtanak a következő számok: az 1955/56-os tanévben a délszláv anyanyelvű nemzetiségi iskolákba járó tanulók szüleinek 85%-a dolgozó paraszt, 9%-a munkás, 6%-a egyéb foglalkozású volt. Magyarországi délszláv kisebbség kulturális helyzete Az Osztrák-Magyar Monarchia - melynek egyik utódállamaként jött létre Magyarország - mint ismeretes, a cári Oroszország mellett a népek és elsősorban nemzetiségek második börtöne volt. A Horthy-Magyarországon sem változott sokat a nemzetiségiek helyzete. A felszabadulást követően a Magyar Népköztársaság alkotmányában biztosította a Magyarországon élő nemzetiségek - így a délszláv kisebbségnek is - a teljes egyenrangúságot. Az elmúlt évek sajnálatos eseményei során a magyarországi délszláv kisebbséget több sérelem érte. Pártunk vezetése, a Magyar Népköztársaság kormánya mindent elkövet annak érdekében, hogy ezeket kiküszöbölje, s az elkövetett hibákat jóvátegye. A magyarországi délszláv nemzetiség, egész dolgozó népünkhöz hasonlóan, örömmel fogadta a magyar-jugoszláv viszony normalizálását, a két szocializmust építő ország egymáshoz való közeledését. Pártunk vezetése már eddig is több intézkedést tett a korábban elkövetett hibák kijavítására, azonban nem mondhatjuk, hogy ezen a téren már minden megtörtént.
