Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

ség elhomályosítására. Ugyanakkor a nemzetiségi kulákságot érintő ren­deleteket, intézkedéseket az ellenség úgy tünteti fel, mint a nemzeti ki­sebbségek elleni intézkedéseket, s ezzel szítja a nemzetiségi ellentéteket. 3. A nemzeti kisebbségekkel való foglalkozás igen sokoldalú politikai mun­kát követel. Pártszerveink nemigen törődtek ezzel a kérdéssel. Nem őr­ködtek, hogy állami szerveink betartsák a már meglévő kisebbségek érde­keit szolgáló helyes törvényeket, s hogy kisebbségeink mindent megkap­janak, ami nekik egy szocializmust építő szabad országban jár. Egyes po­litikai és gazdasági feladatok végrehajtása során nem számoltak a terület nemzetiségi összetételével és ritkán keresték azokat a differenciált mód­szereket, amelyek segítségével ezeket a feladatokat végre lehetett volna hajtani. Agitációs munkánk pl. sokkal eredményesebb volna, ha a terüle­ten lakó kisebbség nyelvén történne. Egyes esetekben, kampányjellegű akcióknál ugyan történtek ilyen kísérletek (pl. békekölcsönjegyzés), de ez nem volt állandó jellegű. Gyűléseket, pártnapokat csak elvétve tartanak kisebbségi nyelven. Igen kevés a nemzetiségi nyelvű plakát, felírás. Ke­vés agitációs és propagandaanyagot adnak ki nemzetiségi nyelven. 4. A nemzeti kisebbségek között gyenge a pártépítési munka. Ez összefügg a falusi pártszervezetek általános gyengeségével, de más tényező is befo­lyásolja. (A németek és délszlávok felé és a részükről megnyilvánuló bi­zalmatlanság stb.) Pl. Mohácson a lakosság 30%-a délszláv, a párttagság­nak mindössze 8%-a délszláv, főként ipari munkás. Nagypall községben (40%-a német lakos) a pártszervezetnek 22 tagja van, ebből 2 német. A románoknál megközelíti, a szlovákoknál a párttagság aránya eléri az átla­gos falusi arányt. Ahol a pártszervezetek nem folytatnak állandó politikai nevelést, ott az egyház veszi át ezt a szerepet. Legerősebb a klerikális befolyás a német dolgozók körében. Németül tartanak miséket stb. Ugyanakkor, amikor ­különösen a németek, de a többi nemzetiségek is - magukat magyaroknak vallják, és azt mondják, hogy nincs szükség arra, hogy a gyerekeiket nem­zetiségi iskolákba járassák, szívesen veszik, ha a templomi szertartások anyanyelven folynak. A hittanbeíratás aránya magas, pl. Versenden ­amely 30%-ban nemzetiségi község - 57%-os. A román lakosság között egyre inkább tért hódít a baptista szekta. 5. Falusi tanácsszerveinkbe általában bevonják a nemzeti kisebbségi dolgo­zókat. Sok olyan tanácstag van falun, akit jó munkája nyomán a magya­rok és az ott lakó nemzetiségek együttesen választottak meg. Függetle­nített tanácsi funkciókban viszont kevés nemzetiségi van. Olyan közsé­gekben is, ahol a lakosság döntő része kisebbségi, a rendeletek kiadása, közérdekű közlemények kihirdetése stb. általában csak magyar nyelven történik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom