Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

A német lakosság gazdasági helyzete bizonyos fokig más irányban fejlő­dött. A német parasztlakosság a felszabadulás előtt általában 8-10 holddal rendelkezett, de voltak 40-100 holdas kulákok is. A felszabadulás után az SS-ben, Volksbundban vagy más fasiszta csoportban részt vett németek részleges vagy teljes vagyonelkobzást szenvedtek, nagy részük kitelepí­tésre került. Ezen intézkedések - a végrehajtás során - egyes esetekben olyanokat is érintettek, akik erre nem szolgáltak rá. Az itthon maradt né­met lakosság nagy számban helyezkedett el állami gazdaságokban, erdő­gazdaságokban, az iparban és a bányákban. Sok kitüntetett és sztahano­vista munkás van közöttük. Az egész hazai német kisebbség gazdasági helyzete az általános fejlődéssel együtt javul. Nagymértékben segíti a nemzeti kisebbségi dolgozók anyagi felemelke­dését a termelőszövetkezeti gazdálkodás. A nemzeti kisebbségek belépése a tsz-be kb. ugyanolyan ütemű, mint a magyaroké. Pl. Baranya megyében, ahol többféle és nagyszámú kisebbség lakik, a tsz-ek tagságának 30-32%-át teszik ki a nemzetiségi dolgozók. A tsz-ben jól együttműködnek, sőt a tsz egyik legjobb eszköze a naciona­lizmus és sovinizmus megnyilvánulásai ellen folytatott harcnak. Kirívó jelenségnek mondható az, hogy egyes helyeken a hiányos politikai munka következtében külön „nemzetiségi" szövetkezet létrehozására törekednek. Kellő felvilágosítómunkával a helyi pártszervek az ilyen törekvéseket meg tudják akadályozni. 3. A Monarchia és a Horthy-rendszer a maga nacionalista, soviniszta célkitűzéseinek érdekében arra törekedett, hogy a nemzeti kisebbségeket elnyomja, és megfosztotta őket annak a lehetőségétől, hogy szabadon ki­bontakoztathassák nemzeti kultúrájukat, művelhessék anyanyelvüket. Ezek az erőszakos asszimilációs törekvések az idők folyamán elég erős teret nyertek, és még ma is éreztetik káros hatásukat. A marxizmus-leni­nizmus elítél minden hasonló törekvést, és kimondja a nemzetiségek tel­jes egyenjogúságát. Ennek megfelelően a párt harcol a múlt káros örök­ségének felszámolásáért, a kölcsönös bizalom légkörének megteremté­séért. A hazánkban élő nemzeti kisebbségek ugyanolyan jogokat élveznek, ugyanolyan részesei a szocializmus építésének, mint a magyar dolgozók. 4. Magyarországon négy nemzetiségi szövetség működik: a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége, a Magyarországi Románok Kultúr­szövetsége, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége és a Magyarországi Német Dolgozók Kulturális Szövetsége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom