Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

A román anyanyelvű lakosság 60%-a Békés megyében él. Itt a megye lakosságának 1,9%-a román anyanyelvű. A román anyanyelvűeknél viszonylag kisszámú a magyarosodási folyamat, csupán a városokban és a városok körül mutatkozik, Békés és Hajdú-Bihar megye zártabb román településein igen elenyésző. A román anyanyelvűek számának megállapítását nehezíti, hogy egyes településeken a népszámláláskor cigány nemzetiségű személyek is román anyanyelvüeknek vallották magukat. Ezeknek száma 2-3000-re tehető. A Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége a románok számát 25 000re becsüli. Román nemzetiségűnek 1941-ben 7600, 1949-ben 8500 személy vallotta magát. Ez utóbbi számnál kb. 3-4000-rel többre tehető a román nemzetiségű lakosok száma. b) Nemzetiségi települések Az ország területén 7 olyan település van, ahol a lakosság több mint 20%-a román anyanyelvű. Egy községben - a Békés megyei Méhkeréken - a lakosság kb. 80%-a román anyanyelvű. c) Gazdasági helyzet 1930-ban a román anyanyelvű népesség 79%-a mezőgazdasági foglalkozású volt; ezek több mint 40%-a önálló és segítő családtag, közel 60%-a mezőgazdasági munkás. Jelenleg a román anyanyelvű lakosság zöme szintén a mezőgazdaságban dolgozik, nagy részük önálló szegényparaszt, kisebb részük - különösen HajdúBihar megyében - középparaszt. A termelőszövetkezeti mozgalomban való részvételük aránylag kismérvű. A román anyanyelvű nemzetiségi iskolába járó gyermekek szüleinek 94%-a dolgozó paraszt, 3-3%-a munkás, ill. egyéb foglalkozású. d) Kulturális helyzet Az ország területén 21 román nemzetiségi általános iskola működik (11 román tannyelvű és 10 román nyelvet oktató); tanulók száma 1347. A zárt román településeken belül valamennyi román anyanyelvű gyermek nemzetiségi iskolába jár, a többi településen kevésbé veszik igénybe a nemzetiségi oktatást. Gyulán román tannyelvű gimnázium van.