Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

A délszláv anyanyelvűek közel 2/3-a Baranya, Bács-Kiskun és Vas megyében lakik. Vasban a lakosság 3, Baranyában 2,8, Bács-Kiskunban 1,6%-a délszláv anyanyelvű. A Magyarországi Délszlávok Kulturális Szövetsége a délszláv anyanyelvűek számát 80 000-re becsüli. A délszláv anyanyelvű lakosságon belül magyarosodási folyamat - a délszláv települések zártabb elhelyezkedése miatt - a többi nemzetiséghez viszonyítva kevésbé mutatkozik. b) Nemzetiségi települések Az ország területén jelenleg 52 olyan község van, ahol a délszláv anyanyelvűek száma meghaladja a lakosság 20%-át. Ezek közül 23 községben a délszláv anyanyelvűek a lakosság több mint felét teszik ki. A délszláv nemzetiségi települések 38%-a Baranya, 1/4-e Vas megyében fekszik. Több olyan község van, ahol délszlávok és németek vegyesen élnek, különösen Bács-Kiskun megyében. A délszláv települések 78,8%-ában van mozi (országos átlag 71,0%), 21,2 %ában orvos (országos átlag 39,1%), és 82,7%-ába vezették be a villanyt (országos átlag 71,4%). c) Gazdasági helyzet A délszláv anyanyelvű lakosság soraiban a felszabadulás előtt magasabb volt a mezőgazdasági foglalkozásúak és ezen belül a közép- és szegényparasztok aránya mint a magyar anyanyelvűeknél. A délszláv anyanyelvűek foglalkozása, gazdasági helyzete a felszabadulás után nem változott. Legnagyobb részük mezőgazdasági foglalkozású. Vagyoni helyzetük kb. azonos vagy valamivel kedvezőtlenebb, mint a hasonló magyar népességnek, mivel mezőgazdasági szakismereteik alacsonyabb fokúak. A termelőszövetkezeti mozgalomban kevésbé vesznek részt, csupán Bács-Kiskun megyében találunk nagyobb számú délszláv tagot a szövetkezetekben. Foglalkozási megoszlásukra mutatnak a következő adatok is: az 1955/56. tanévben a délszláv anyanyelvű nemzetiségi iskolákba járó tanulók szüleinek 85%-a dolgozó paraszt, 9%-a munkás, 6%-a egyéb foglalkozású volt.