Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

rasztok között, amelyek az elhelyezési és más esetek lehetőségei során merülnek fel. A német nemzetiség közötti osztályharcot feltehetően tom­pítja a kitelepítettekkel folytatott levelezés is, bár a levelek tartalmáról tu­domásunk nincsen. A német kulákságot érintő rendeleteket és törvényeket az ellenség úgy tünteti fel, hogy utána jönnek a német szegény- és közép­parasztok. Bár ez nemcsak nemzetiségi kérdésként merül fel, a magyar kulákok is igyekeznek ezt terjeszteni. Olyan vélemények is hangzanak el több helyen, hogy „a németség már egyszer megégette a kezét" (a Volks­bundra gondolnak). 11 Délszláv dolgozóinknál is van hasonló probléma, bár sokkal kisebb mé­retű, mint a németeknél. Ok jobban látják az osztályharc lényegét, náluk nem voltak olyan nagyarányú kitelepítések, amelyek alapján sorsközössé­get vállalhatnának a délszláv kulákokkal. A revansszellem helyenként jelentkezik német anyanyelvű dolgozóinknál. Ez különösen abban nyilvánul meg, hogy fokozottabb figyelmet fordíta­nak a nyugatnémet eseményekre, jobban figyelemmel kísérik azokat, mint a Német Demokratikus Köztársaság fejlődésének eredményeit. Számos esetben fenyegető leveleket írnak egyes telepesek felé, sőt olyan kijelen­tések hangzanak el, hogy eljön az ő idejük is, mindent visszafizetnek. Nemzetiségi dolgozóink jelentős többségére az jellemző, hogy munkájukkal, szorgalmukkal erősítik, támogatják népi államhatalmunkat. Funkciókra nézve nincsen különös probléma a megyében. Tanács- és tömeg­szervezeteinkben, de pártszervezeteinkben is a lakosság számához viszonyít­va arányosan vannak képviselve nemzetiségi dolgozóink. Nemzetiségiek között végzett kultúrmunka a) Megyénkben a nemzetiségiek között végzett kultúrmunka terén vannak biztató, komoly eredmények. Legjobb eredményeket a művészeti csopor­tok érték el. Jelenleg 21 viszonylag jól működő művészeti csoport van a megyében, amelyek különösen a népi táncok, népi énekek és népi zenék terén végeznek eredményes munkát. Nemzetiségi dolgozóinkban él az igény a nemzetiségi kultúrára, bizonyítja ezt az, hogy délszláv lakossá­gunk szívesen hallgatja a pécsi rádió délszláv nyelvű műsorát és kérik an­nak meghosszabbítását. Egyes nemzetiségi művészcsoportjaink országos hírnévre is tettek szert. Két cigány kultúrcsoport is működik. Nemzetiségi lapok közül a következők járnak megyénk területére: Nase Novine, Nova Borba és Freies Leben. 12 Ezeknek példányszámait nem tud­juk pontosan megállapítani. A nemzetiségi lapokkal kapcsolatban az a véleményünk, hogy nem elégítik ki kellőképpen nemzetiségi dolgozóink politikai és kulturális igényeit. Keveset foglalkoznak a magyarországi

Next

/
Oldalképek
Tartalom