Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

Általában a termelőszövetkezetekben dolgozó nemzetiségiek anyagi helyzete kielégítőnek mondható, de az egyénileg dolgozók között is folyik a középparasztosodási folyamat, amely jellemző egész megyénkre. Nemzetiségi dolgozóink között is vannak gyengén gazdálkodók, kevés eredményt felmutató gazdák és családok, de ezek száma kevés és nem jellemző a megyében.

5 A termelőszövetkezetek tagságának - nem pontos számítások szerint - kb. 30-32%-át teszik ki nemzetiségi dolgozóink. Vannak olyan termelőszövetkezeteink, amelyek majdnem kivétel nélkül nemzetiségi dolgozókból tevődnek össze. Hímesháza 75%-a német, Somberek 70%-a német. Véménd 80%-a német, Kátoly 80%-a délszláv, Felsőszentmárton 90%-a délszláv, Zaláta 8590%-a délszláv stb. Nemzetiségi dolgozóink termelőszövetkezetekbe való belépésüket ugyanazok az okok gátolják, mint a magyar dolgozóknál. Pártpolitikai munka a) Városi és járási párt végrehajtó bizottságaink és megyei párt végrehajtó bizottság részéről sem folyt rendszeres, tervszerű munka a nemzetiségi dolgozók felé. A nemzetiségi ügyek nem szerepeltek PB üléseinken több mint másfél év óta. Ennek oka - véleményünk szerint - egyrészt az, hogy felsőbb szervektől sem kaptunk ilyen irányú információkat, javaslatokat, másrészt több esetben tanácstalanságunk a nemzeti kérdésben. A megyei párt végrehajtó bizottság nem adott elegendő irányelvet járásaink felé a nemzetiségi problémák megoldásához. így járásaink helyenként tanácstalanok voltak, a nemzeti kérdés megoldása leszűkült a nemzetiségi témájú előadások tartására.

6 b) Agitációs munkánál a népnevelők kioktatása mindenütt magyar nyelven történik. Több délszláv és német községünkben a népnevelők a megkapott magyar nyelvű tájékoztatás után saját nyelvükön agitálnak. Még eredményesebb lenne az agitációs munka, ha a kioktatása is az illető nemzetiségi nyelven történne. Ennek lehetősége a legtöbb helyen meg is van. Gyűléseket, pártnapokat az utóbbi időben nemzetiségi nyelven nem tartottunk. 1953-ban egyes helyeken német nyelvű előadásokat tartottak járásainkban a nemzetközi helyzetről, amely nagy látogatottságról és örömről tanúskodott.

7 Több községünkben a dobolás szövegét délszláv, illetve német nyelven tartják, s így nemzetiségi dolgozóink jobban megértik az államhatalom központi és helyi szerveinek törvényeit, rendeleteit.

8