Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

ken a párttagság nagy részét a nemzetiségiek teszik ki. A tagjelöltfelvétel ne­hezen megy, akadályozza a külföldi rádióhallgatás és az, hogy aránylag kevés politikai felvilágosítómunka folyik feléjük. 4 A járási pártbizottságok ezekre a területekre nemzetiségi elvtársakból állítot­tak be instruktort. Az instruktorok tartanak pártnapokat, gyűléseket, azonban ez nem teljesen kielégítő. Nemzetiségi nyelven pártoktatás nem folyik. Agitációs és propagandaanyagot nemzetiségi nyelven nem adtunk még ki. A megyei lap külön nem foglalkozik a nemzetiségiekkel, ha ír is róluk, csak a kultúrcsoportjaik fejlődéséről, szerepléséről. A nemzetiségi sajtóterjesztés csak nagyon kis %-ú [sic!]. A posta hírlapter­jesztői foglalkoztak már több ízben a nemzetiségiek között az anyanyelvű la­pok terjesztésével, azonban felvetették azt, hogy nem veszik meg, mivel na­gyon sok az a szó, amit az újságcikkekben nem értenek meg. Inkább a ma­gyar sajtócikkeket [sic!] vásárolják. A fiatalok politikai nevelése a DISZ-szervezeteken keresztül történik. Azon­ban nem dolgoztak eddig még ki sajátos módszereket a különböző nemzeti­ségiek lakta területre, ezt nehezíti az, hogy tavasztól késő őszig a megye kü­lönböző területein dolgoznak (állami gazd., erdőgazd.-ban). Azokkal a mód­szerekkel dolgoznak itt is, mint a többi DISZ-szervezetekben. A tömegszervezeteknek a nemzetiségi vidékeken szervezeteik vannak. A területnek megfelelően végzik felvilágosító munkájukat, de egy tömeg­szervezet sem dolgozott ki nemzetiségiek között végzendő munkahoz mód­szereket. A helyi tanácsok vezetői mindenütt nemzetiségiek, úgyszintén a tanácstagok is, kivétel a pedagógus, aki részben beszéli nyelvüket. A tanácsok és a dolgo­zók között a legjobb kapcsolat alakult ki. Állampolgári kötelezettségeiknek eleget tesznek. Rendeletek, plakátok, felírások nincsenek kiadva a nemzeti­ségiek anyanyelvén. Általában a dobolások, a tanácsok híreinek közzététele anyanyelven folyik. III. A Magyarországon élő nemzetiségiek oktatása Megyénk területén nemzetiségi tannyelvű iskola nincs, ahol a magyar nyelvet csak mint tantárgyat tanítanák, ugyanakkor a közismereti tárgyakat nemzeti­ségi nyelven. Jelenleg csak a nemzetiségi nyelvet, mint tantárgyat tanítják nemzetiségi is­koláink. Az oktatás egyébként teljesen magyar nyelven történik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom