Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

Az asszimilációs folyamat a nemzetiségiek lakta községekben az uralkodó folyamat. Úgy a délszláv, mint a németlakta községekben a fiatalság nagy része és az idősebbek is már az életben a magyar nyelvet használja, legtöbbnyire csak a családban beszélik a délszláv és német nyelvet. Kivéve a 4 délszláv községet. Az öltözködésben elhagyja a fiatalság a népviseletet. Népi szokásait csak időnként gyakorolja. Sajátos népi kultúráját nemzetiségű könyveken keresztül nem ápolja. A nyelvét sem gazdagítja. Hosszú ideig nem akarták pl. a délszláv tanítást a teljesen délszláv lakta községekben, pl. Lakócsán és Potonyban sem. Berzencén pl. nem szívesen vette a délszláv utcaelnevezéseket stb. Ez egyrészt bizonyos fokú félelemből, másrészt az erős asszimilációból ered. A disszimilációs folyamat gyengébb méretű. Potonyban pl. 5 olyan házasságkötés volt az utóbbi években, amikor a házasság folyamán magyar leány került a családba, és rövid idő alatt elsajátította [a] délszláv nyelvet, szokásaikat. Ilyen a többi délszláv lakta községekben is előfordul szórványosan. Nagyon ritka az olyan, ahol ragaszkodik a horvát ahhoz, hogy magyar ne kerüljön be a családba. A németlakta községekben pedig disszimilációs folyamat nem tapasztalható. A délszláv községeket félévenként látogatja a délszláv szövetség. Ilyen látogatás alkalmával a családokat felkeresik, beszélgetnek velük, meghallgatják problémáikat, igyekeznek azokat megoldani. Munkájuk azonban főleg kulturális térre szorítkozik. Délszláv kultúrnapot rendeznek, stb. A lakócsai kultúrcsoportot elvitték a Zala megyei délszláv községekbe. Ezekbe a községekbe hoztak más megyéből délszláv kultúrcsoportot. A délszláv szövetség azonban főleg a nagyobb községeket látogatja. A nagyobb németlakta községeket, mint pl. Szulokot, ahol a megye egyetlen német kultúrcsoportja van, a népművelési minisztérium nemzetiségi osztálya látogatja és készíti elő más megyékbe kultúrbemutatókra. A többi községekben, ahol még élnek németek a minisztérium részéről is az ilyen irányú munka elhanyagolt. II. A nemzetiségiek között folyó politikai munka A nemzetiségiek problémájával kapcsolatban a Központi Vezetőségtől kevés segítséget kaptunk. Ilyen irányú instrukciók nem jöttek a Központi Vezetőségtől, így a megyei párt vb és az alsóbb pártszervek foglalkoztak főleg a délszláv problémákkal. A más nemzetiségiek, így a németek kérdésével a megyei párt vb nem foglalkozott, de ezek felé az alsóbb pártszervek munkája is gyenge. A barcsi járási párt vb foglalkozott a Szulok községben élő németek problémájával, azonban ez is főleg kulturális térre korlátozódott. A Tabi Járási Párt VB pedig nem vette figyelembe minden esetben azt, hogy a járásban nemzetiségiek élnek. A délszláv községekkel a megyei párt vb és a Barcsi Járási Párt VB is jobban, rendszeresebben foglalkozott. Délszláv kommunista aktívát tartottunk. Külön tartottunk a népnevelőknek tanácskozásokat. Rendszeresen küldtünk le előadókat a délszláv községekbe. Mivel nincs a járásoknál dél-