Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

hanyatlásának az is oka, hogy nem kapnak megfelelő mennyiségű és minőségű szövőfonalat, részben az, hogy egyes felelőtlen személyek, szervek az általuk stilizált motívumok szövésére adnak megbízatást. Ez népművészeti szempontból igen hátrányos, és igen nagy veszélyt jelent azért is, mert a megbízó szerveknek (Háziipari Szövetkezet) rendelkezésükre áll úgy minőségi, mint mennyiségi szövőpamut, (néprajzilag és népművészeti motivikai [sic!] gazdagságot meghazudtoló) szőttesek, szövetek Felsőszentmártonban, Drávasztárán. Nemzetiségi kultúrotthonaink munkája: Nemzetiségi községeinkben jelentős állami hozzájárulással létesítettünk kultúrotthonokat, pl. Pogányban 6, Alsószentmártonban 11, Kökényben 13, Beremenden 25 000 Ft-os beruházással, majd ellátták berendezéssel is. Ma már sajnos ott tartunk, hogy éppen az előbb felsorolt kultúrotthonok vagy részben, vagy teljesen tönkrementek. Részben azért, mert a község dolgozói készen, minden hozzájárulás nélkül kapták a kultúrotthonokat, s ezért nem érezték sajátjuknak, részint azért, mert nem törődtünk azzal és nem tettünk annak érdekében semmit, hogy a kultúrotthonokat megtöltsük tartalommal és a kultúrotthonok valóban a különböző nyelvű lakosság szórakozóhelye, második otthona legyen. Kultúrotthonnal való ellátottság nemzetiségi községeinkben sokkal jobb mint a magyar lakosságúakban. Nyugodtan állíthatjuk, hogy kultúrotthonaink 70%-a olyan községben van, ahol nemzetiségi dolgozók vannak. Ezt igazolja az a tény is, hogy 4 függetlenített tsz-kultúrotthon közül 1 nemzetiségi községben van (Felsőszentmárton), 2 pedig olyan községben, ahol a lakosság részben nemzetiségi (Boly, Mágocs). A fenti adatokból következik, hogy nem a kultúrotthonok számánál van a hiba, hanem a nemzetiségi kultúrotthonokban folyó munkában. Nem kerestünk új módszereket a munka elvégzését illetően, nem gondoltunk arra, hogy más módszerekkel kell végezni a nemzetiségi népművelési munkát. Más módszerrel kell dolgozni azokban a kultúrotthonokban, ahol a magyar és nemzetiségi lakosság feles arányban oszlik meg, más módszerrel kell dolgozni ott, ahol a nemzetiség kisebb százalékú. Kultúrotthonainkban folyó munka népművelési munkánknak legfontosabb feladata, hogy a nyelvi és nemzeti ellentéteket megszüntesse, kultúrotthonaink a magyar és nemzetiségi lakosság együttműködésének központja legyen. Pécs, 1955. évi november hó l-jén Hajnal Ernő osztályvezető