Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

senek demokráciánk rendszerébe, és ezzel ez a nehéz kérdés is megol-dást nyerjen". Az OM Rákosi elvtárs beszéde után két évvel kezdett foglalkozni a német oktatás megszervezésével. Az első német nyelvoktató iskolákat pedig csak 1951/52-ben szerveztük meg. A nemzetiségi kérdés gyakorlati megoldását nagymértékben gátolja az, hogy tudomásunk szerint az állami főhatóságok közül csak az Oktatásügyi- és Népművelési Minisztérium foglalkozik ilyen problémákkal, amit nem tartunk helyesnek. 2. A nemzetiségi iskolahálózat (lásd az 1. sz. mellékletet) Alkotmányunk 49.§-a

4 értelmében hazánk területén élő nemzetiségek számára széles körű iskolahálózatot hoztunk létre. Hazánk 6169 általános iskolája közül jelenleg 283-ban folyik a nemzetiségek nyelvén vagy nemzetiségi és magyar nyelven oktatás. Ha a községek számát vesszük figyelembe - a nemzetiségi lakosság szétszórt települési viszonyai miatt -, akkor 10 százalékos arányszámról beszélhetünk. A megyék közül különösen érdekeltek a nemzetiségi oktatás irányításában és ellenőrzésében olyanok, mint Békés megye, ahol az iskolák 17 százalékában, Baranya megye, az iskolák 13,9 százalékában, valamint Nógrád megye és Pest megye, ahol az iskolák 10 százalékában folyik nemzetiségi oktatás. Ezek mellett BácsKiskun és Borsod megye is igen érdekelt, mert a megye 25-25 iskolájában oktatják valamely nemzetiség nyelvét. Budapest városa pedig azért érdekelt a nemzetiségi kérdés helyes megoldásában, mert a város területén 3 nemzetiségi középiskola és gyakorló általános iskola működik. A 3 középiskola közül 2 tanítóképző, s így rendkívül fontos, hogy az itt képzett tanítók helyesen értelmezzék és valósítsák meg pártunk nemzetiségi politikáját. (Az elvi okok mellett Budapest fontosságát még az is aláhúzza, hogy külföldi vendégeink látogatásaik során ezeket a nemzetiségi iskolákat látogatják leginkább.) Az iskolahálózat erőteljesebb szervezeti kiépítése 1945-1952-es évre esik. Ebben az időközben épült ki széles keretek között a szlovák, délszláv (szerb-horvát-szlovén) és a román iskolahálózat. 1951-ben indult meg a német nyelvoktatás bevezetése. A 344 nemzetiségi intézményben összesen 22 108 tanuló tanul. A nevelök létszáma: 641. Nemzetiségi iskolahálózatunkra jellemző, hogy az utóbbi években az anyanyelvi iskolák és az anyanyelvet tantárgyként tanító általános iskolák száma - kivéve a német területet - erősen megnőtt, anélkül hogy a fejlesztés alapvető irányvonala egyértelműen eldöntésre került volna. A Minisztérium Kollégiuma 1951. március 5-i ülésének jegyzőkönyve

5 a nemzetiségi iskolahálózat fejlesztéséről az alábbiakat mondotta ki: „...helyes