Kecskeméti testamentumok I. 1655–1767 - Forrásközlemények 4. (Kecskemét, 2002)

1. SZABÓ MIHÁLY TESTAMENTUMA 1655

hogyha penig nem cselekedné és curatorságát elmulatná, kiváltképpen árva Veresmarti Katalin leányom részérül, és neki testvéri pártját nem fognák, ha idegenekhez és más akárki gondviselésére szorul, az ő része holta után légyen azé, ki ütet felfogta. 4. Veresmarti Mária, tisztelendő Veszprémi Istvánné leányom tartozik 10 körmöci arannyal, hagyom Péter fiamnak, de úgy, hogy szükségben csak részenként fizesse meg. Actum Kecskemét 27-a Maii 1763. Per me Gregorio Tóth judicaliter deputatum m.p. Vajda András hites polgár m.p. A hátlapon más írással: 1763. Veresmarti Petemé testamentuma. Újabb írással: Sárközy Ilona. Eltérő írással a következő jelzet található: fasc. 1. No. 7. 1763. Kétlapos irat, eredeti. Melléklet: ugyanő 1763. május 12-én kelt testamentuma. L. ott. 344. SZAPPANOS JÁNOSNÉ TESTAMENTUMA 1763. május 30. 1763. esztendőben. Én, öreg Szappanos Jánosné az én nyomorúságomnak iedején élő nyelvvel az én árváim között igazsságot töttem, hogy holtom után né háborogjanak. Ami kicsinóm (sic) volt, Szappanos Mihály fijamnak keze alá ajánlottam házamat és benne lévő egyet s mást úgy, hogy tisztességesen eltakarít. Az én gyermekeim mög egyezvén egymással úgy, hogy kezet fogván egymással, hogy többé nem háborognak egymással. Hagyom az atyámrul maradott szőlőt két leányomnak. Az uramrul maradott szőlőt Szappanos Mihály fiamnak. Hagyom Körösi úton való veteményös főidet felit a fiamnak, felit a két leányomnak. A város alatt való káposztás kertet leányaimnak hagyom. Aki felbontja, negyven tallér. Én Fodor Gergöly, Keserű János, Darányi Mihály jelön lévén, [két keresztvonás]. A hátlapon más írással: 1763. Szappanos Jánosné testamentuma. Revocatam per subsequens 30. Maii conditum [?] Eltérő Írással a következő jelzet található: fasc. I. No. 3. anno 1763. Egylapos irat, eredeti. Rendkívül kezdetleges írással és szövegezéssel készült. [Ugyanazon jelzettel ellátva a végrendelkezőnek egy részletesebb testamentuma is fennmaradt, amelynek a teljes szövegét indokolt közölni.] Anno 1763. die 30-ma Maii. Antal Orsébet [a név után egy keresztvonás], néhai Szappanos Jánosné, még friss nyelvvel, így disponálok javaimbúi. Szappanos Mihály fiamnak hozzám való gondviseléséért házamat minden hozzá tartozandó eszközökkel örökösen magának hagyom. Amely szőlő az édes atyámrul maradott, abbúl unokámnak hagyok 15 forintokat, már leányomat az eladott szőlőnek árábul 14 forintokkal kielégítvén, több részeit szőlőmnek Szappanos Mihály fiamnak hagyom.